Bess Furman amerikai újságíró (1894–1969)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Bess Furman amerikai újságíró (1894–1969)

április 29, 2017 - 21:59
A szakmát az Omaha Daily News-nál kezdte 1920-ban, lényeglátása, eleven stílusa hamar népszerűvé tette.

1927-ben rendkívül sikeres cikksorozatot írt Coolidge elnök Black Hills-i vakációjáról. A következő évben az elnökválasztást kísérte figyelemmel, Al Smith demokrata párti jelöltről írt cikke 100 dolláros díjat és állást jelentett az Associated Press washingtoni irodájában. Az itt töltött évek alatt bejárása volt valamennyi fontos helyre, és életreszóló barátságot kötött Eleanor Roosevelttel. Íráskészségét, kapcsolatait és pozícióját felhasználta arra is, hogy küzdjön a nők jogaiért és a nemzet életében való szerepük jelentőségének elismeréséért. Gyermekeinek születése után testvérével megalapította a Furman Features-t, szabadúszóként cikkeket és publicisztikát írt országos lapoknak, magazinoknak és nőszervezeteknek. A II. világháború idejént az Office of War Information hívta meg munkatársnak, 1943-tól pedig a New York Times riportere volt. Önéletrajza Washington By-Line címmel 1949-ben jelent meg.

Balról: Eleanor Roosevelt, Emma Bugbee, Dorothy Ducas, Ruby Black és Bess Furman Puerto Ricóban

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Grace Wilbur Trout amerikai feminista (1864–1955)

március 25, 2017 - 01:11

Az Illinois Suffrage Association és a Chicago Political Equality League elnöke volt, melyek a nők szavazati jogának megszerzéséért küzdöttek. Röpiratokat terjesztettek, beadványokat írtak, előadókörutakat szerveztek az ügy érdekében.  Egyik szerzője volt az Illinois Suffrage Bill törvényjavaslatnak, amelyet végül 1913-ban elfogadtak, hét évvel a Nineteenth Amendment életbelépése előtt. 1921-ben családjával Floridába költözött, aktivista munkáját ott is folytatta, első elnöke volt a Planning and Advisory Board-nak. 

Jožka Jabůrková cseh író, újságíró, feminista (1896–1942)

április 08, 2017 - 23:27

Szegény családba született, tudásvágya és intelligenciája segítette át a nehézségeken. Az első világháború idején a pacifista mozgalom támogatója, belépett a kommunista pártba. Újságírói karrierje a Rezsevacka című női magazinnál indult, hamarosan több regénye is megjelent. Könyvei az egyszerű emberek mindennapi életével,a nők gondjaival foglalkoztak. Cikkekben, előadásokban harcolt a munkásnők helyzetének javitásáért, a szegények iskoláztatásáért. A náci megszállás alatt letartóztatták, a ravensbrücki koncentrációs táborban halt meg. 1965-ben Prágában szobrot állítottak az emlékére.

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél.