Dániel Anna író, műfordító, irodalomtörténész (1908–2003)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Dániel Anna író, műfordító, irodalomtörténész (1908–2003)

április 29, 2017 - 21:44

Francia-német szakos tanár, budapesti középiskolákban tanított. Meséket, regényeket, esszéket írt, G. Sand, A. Daudet, R. Gary, É. Zola, Vercors, Colette, C. McCullough műveit fordította.

Néhány műve:

  • Flóra,
  • Márta szerencséje,
  • Erzsébet királyné,
  • Margot királyné gobelinjei,
  • Meneküljön, aki fél,
  • Roland polgártársnő,
  • világa,
  • Teréz küldetése (Brunszvik Teréz életregénye),
  • Széllovasok,
  • Toll és trónus. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában.

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.