Elek Ilona vívó, az első magyar női olimpiai bajnok (1907–1988)

Olvasási idő
less than
1 minute
a- a+
Közzétéve 7 éve
Legutóbb frissítve 5 éve
Eddig olvastam

Elek Ilona vívó, az első magyar női olimpiai bajnok (1907–1988)

december 28, 2016 - 14:02
Arcképcsarnok
Sportolók

Az első magyar női olimpiai bajnok testvérével, tal,  a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanult vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, mert ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. Hatszor volt országos bajnok egyéniben, háromszor csapatban. Ötször volt Európa-, hatszor világbajnok. 1936-ban Berlinben az olimpián aranyérmes lett, 12 év múlva a londoni olimpián megvédte címét. 1952-ben Helsinkiben egy vitatott találattal lett ezüstérmes. Pályafutásáról, életéről nővérével közösen  Így vívtunk mi címmel írt könyvet.

Az 1933-as Európa bajnok magyar női tőrvívó csapat (Balról jobbra: Danÿ Margit, Elek Ilona, Bogen Erna és Elek Margit)

magyar nők
zsidó nők
olimpiai bajnok
vívó
testvérek
magyar nők a két világháború között

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)


Támogatlak titeket
Adománybolt

Más egyszeri összeg
Rendszeresen adományoznál?

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 

Tevan Margit ötvös (1901–1978)

január 17, 2017 - 20:38

Az Iparművészeti Iskola hallgatója volt, majd a két híres ötvös, Zutt Richard és Kiss Ferenc tanítványa lett. 1928-ban önálló lett, a réz volt kedvelt anyaga, de ónnal és bronzzal is  szívesen dolgozott. Munkái nagyon hamar sikert arattak, több hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt és nyert díjat. Többek között 1933-ban megkapta Budapest Székesfőváros elismerő oklevelét, 1937-ben pedig a párizsi világkiállításon a Diplôme ďHonneur díjjal tüntették ki. A háború alatt a gettóban írt naplója Minden ház ellenségesen áll - Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései címmel jelent meg. 

Copyright © 2024 Nőkért Egyesület. Minden jog fenntartva!