Wangari Maathai kenyai emberjogi és környezetvédő aktivista (1940–2011)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Wangari Maathai kenyai emberjogi és környezetvédő aktivista (1940–2011)

szeptember 06, 2015 - 17:31
Az első nő, aki a nairobi egyetemen doktori címet és katedrát szerzett.
Az első nő, aki a nairobi egyetemen doktori címet és katedrát  szerzett. Az első afrikai nő, aki PhD fokozatot szerzett állatorvosi szakon. Később a kar dékánja lett. Professzori kinevezése után férje elhagyta őt és három  gyereküket, a válás indoka: Wangari "túl iskolázott, túl erős, túl  sikeres és túl nehezen kezelhető” „nem engedelmeskedik a férfiaknak,  ezzel megszegi az afrikai tradíciókat”. (A bíróság egyetértett a férjjel.)
 
Wangari indította el 1977-ben egy, a saját kertjében létesített faiskolával a , melynek célja a kivágott fák, erdők pótlása a kenyai föld megóvása érdekében. (Innen kapta a Fák Asszonya - Mama Mici -  nevet.) A mozgalom gyorsan terjedt, az 1980-as évek elején már majdnem 3000 nő több mint 600 faiskolát gondozott. A mozgalom több afrikai országban is népszerűségre tett szert.
 
Küzdött hazájában a diktatúra és korrupció ellen, továbbá a nők jogaiért is. Többször börtönbe került. A Kenyai Nők Nemzeti Tanácsának tagja, majd elnöke volt.
 
Wangari számos nemzetközi kitüntetés tulajdonosa, mint pl. a Goldman Environmental Prize of the Goldman Foundation, The Hunger Project's Africa Prize for Leadership, UN's Africa Prize for Leadership, Better World Society Award, Alternative Nobel Prize, Right Livelihood Award, Legion d’Honneur.
 
2004-ben - első afrikai nőként - Nobel-békedíjat kapott „a fenntartható fejlődéshez, demokráciához és békéhez való hozzájárulása” miatt. Maathai egyúttal választott parlamenti képviselő és 2003. január – 2005. november között környezetvédelmi és természeti erőforrás miniszterhelyettes volt.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Carrie Derick kanadai botanikus, feminista (1862–1941)

április 04, 2017 - 00:28

Az első kanadai nő, aki egyetemi tanári kinevezést kapott. Clarenceville-ben született, az ottani tanítóképzőt végezte el. Ezután a McGill University hallgatója lett, 1890-ben az alap-, 1896-ban a mesterdiplomát szerezte meg. Ugyanabban az évben ő volt az első nő, akit az egyetem demonstrátorként foglalkoztatott. 1901-ben a bonni egyetemen elkészítette doktori disszertációját, de ezzel járó címet az egyetem nőknek nem adott. Az elkövetkező években a Harvard, a Royal Academy of Science és a Marine Biological Laboratory vendéghallgatója volt.

Maria Deraismes (1828–1894), az első francia feminista szervezet alapítója

május 17, 2012 - 23:00

Maria Deraismes (ejtsd: dörem) 1828. augusztus 17-én született, jómódú, művelt középosztálybeli családban. Szülei gondot fordítottak taníttatására, iskoláit Pontoiseban kezdte, majd Párizsban fejezte be. Miután szüleitől komoly vagyont örökölt, meg tudta őrizni függetlenségét, és úgy döntött, nem megy férjhez.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt.