Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

február 07, 2015 - 21:41
A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól. Az írást sem hagyta abba, Esian (Lázadás) és Tavallodi Digar (Másik születés) címen jelentek meg könyvei. 32 évesen autóbalesetben halt meg. Az iszlám forradalom idején művei tiltólistára kerültek. 
 
 
 
 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

május 02, 2019 - 20:05

Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt.

Maya Deren amerikai filmes (1917–1961)

április 02, 2017 - 23:24

Koreográfus, költő, író, táncos, fotós, az avantgard filmkészítés úttörője és jelentős képviselője. Eleanora Derenkovszkaja néven Kievben született, gyerekkorában menekültek szülei a pogromok elől az USA-ba. A New York Universityn végzett 1939-ben, disszertációjának témája a szimbolikus költészet volt. 1943-ban vásárolta meg első kameráját, egy 16 mm-es Bolexet, ezzel készítette első filmét, a Meshes of the Afternoon-t. 

Néhány filmje: The Witch's Cradle; Ritual in Transfigured Time; The Private Life of a Cat; Ensemble for Somnambulists; Season of Strangers.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.