Martha Black kanadai aranyásó, képviselő (1866–1957)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Martha Black kanadai aranyásó, képviselő (1866–1957)

február 23, 2018 - 21:15

Az aranyláz idején utazott Yukonba (eredetileg férjével közösen tervezték az utat, de ő inkább t választotta). Fűrészmalmot vezetett, bányászati engedélyekkel kereskedett,  és egy rönkkunyhóban szülte meg harmadik fiát,  akinek az apjától közben elvált. 1904-ben feleségül ment George Black ügyvédhez, és ideje nagyrészét a helyi flóra tanulmányozásával töltötte. Munkájáért 1917-ben tagjává választotta a Royal Geographical Society. Férje 1921-től konzervatív parlamenti képviselő volt 1935-ig, amikor egészségi állapota nem engedte a további munkát. 70 évesen Martha indult helyette és nyert, így ő lett az második nő, aki bejutott a kanadai parlamentbe, ahol öt évig volt Yukon képviselője. 1938-ban My Seventy Years címmel kiadta önéletrajzát. Tevékenységét 1946-ban az  Order of the British Empire ranggal ismerték el.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elizabeth Arden kanadai/amerikai üzletasszony (1884–1966)

december 28, 2018 - 14:45

Florence Nightengale Graham az Ontario állambeli Woodbridgeben született, ápolónőnek tanult. 1908-ban költözött New Yorkba, egy kozmetikai cégnél helyezkedett el, két év múlva megnyitotta saját üzletét már Elizabeth Arden néven. Bőrápoló termékei és az alkalmazott kozmetikai kezelések gyorsan népszerűek lettek. Szépségápoló szalonjai hamarosan más városokban is megjelentek, 1915-ben pedig kilépett a nemzetközi piacra.

Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

október 15, 2017 - 00:26

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő lévén egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet.