Mary Whiton Calkins amerikai pszichológus, filozófus (1863–1930)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mary Whiton Calkins amerikai pszichológus, filozófus (1863–1930)

március 31, 2017 - 22:21

Mary Whiton Calkins pszichológus, különösen két dologról híres: ő volt az első nő, akit az American Psychological Association elnökévé választott, és ő az, akitől a Harvard egyetem megtagadta a doktori címet. 

A Smith College filozófia szakának elvégzése után a Wellesley College tanára lett. Itt a pszichológiai tanszék is szerette volna foglalkoztatni, de ehhez nem volt meg a képesítése, ezért jelentkezett a Harvardra. Először visszautasították, női hallgatókat nem fogadtak, majd speciális engedéllyel vendéghallgató lehetett. Tanulmányai befejezése után benyújtott doktori téziseivel azonban az egyetem illetékesei nem foglalkoztak. 

A Wellesleyben közreműködésével létrejött az első pszichológiai laboratórium, amely rövid idő alatt komoly eredményeket produkált. Mary az oktatás mellett rengeteget publikált, hamarosan komoly tekintélyt szerzett. Szakmájának kimagasló szintű művelése mellett gondja volt arra is, hogy kiálljon a női egyenjogúság elfogadtatásáért.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.

Ida Rhodes matematikus (1900-1986)

június 04, 2013 - 06:24

„A Cornellen és a Columbián egyfajta csodagyereknek tartottak, a tanárok rettenetesen elkényeztettek, azt mondogatták, egyike vagyok a legjobbaknak, és mindent megtettek értem. Előfordult, hogy az órarendjüket is megváltoztatták a kedvemért. Akkoriban kórházi nővér voltam. Délutánonként tizenkét órát dolgoztam, így nem tudtam bejárni az előadásokra. Úgyhogy megtörtént, a professzor délelőttre tette előadásait, amit hallgatni szerettem volna. Ezért volt, hogy nem foglalkoztam fizikával és kémiával, mert nem tudtam laboratóriumi gyakorlatokra járni... Szóval, azt hittem, én vagyok a világon az egyik legnagyobb, legkiválóbb matematikus. Amikor az MTP tagja lettem, rájöttem, hogy buta, tájékozatlan teremtés vagyok, aki azt se tudja, mi fán terem a számelmélet ...”