Csalással az egyetemre: Sophie Germain francia matematikus, filozófus (1776–1831)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Csalással az egyetemre: Sophie Germain francia matematikus, filozófus (1776–1831)

március 31, 2017 - 13:39

Selyemkereskedelemmel foglalkozó, jómódú családjának értékes könyvtárában töltötte már gyerekkorától napjainak legnagyobb részét. Különösen a matematikával és filozófiával foglalkozó műveket tanulmányozta. Párizsban 1795-ben nyílt meg az École Polytechnique, nőket nem vettek fel, de a hallgatók elkérhették az előadások anyagát, és utána beszámolót kellett róla írniuk. Sophie egy kimaradt férfihallgató nevén jelentkezett. Lagrange professzor előadásaihoz írt megjegyzései azonban annyira megtetszettek a tanárnak, hogy bekérette, így rájött a kegyes csalásra, de annyira tehetségesnek tartotta, hogy tovább foglalkozott vele. Különösen a számelmélet területén ért el eredményeket, a kor vezető matematikusaival folytatott levelezést a témában. A filozófiát sem hanyagolta el, több tanulmányt írt, amelyek azonban csak halála után jelentek meg. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Nicole-Reine Lepaute francia asztronómus, matematikus (1723–1788)

április 12, 2017 - 00:41

A párizsi Luxembourg palotában született, ahol apja lakáj volt. Formális nevelést nem kapott, de sokat tanult a kéznél levő könyvekből, az ott élő vagy odalátogató professzoroktól, tudósoktól. 1748-ban megismerkedett és összeházasodott a királyi órásmesterré kinevezett Jean Andre Lepaute-val, aki felkeltette érdeklődését az asztronómia és a matematika iránt. Nicole nemcsak segített férjének a munkában, hanem önállóan oldott meg problémákat. 1759-ben előre jelezte a Halley üstökös visszatérését.

Maria Gaetana Agnesi olasz matematikus, filozófus, nyelvész (1718–1799) 

május 15, 2019 - 00:28

A matematikai történetének kiemelkedő jelentőségű alakja Milánóban született, gazdag kereskedőcsaládba. Széleskörű nevelést kapott, hétéves korában három, tizenegy évesen már hét nyelven írt, olvasott és beszélt. Húsz évesen Propositiones Philosophicae címen kiadott könyve matematikai és filozófiai esszék gyűjteménye, komoly elismerést kapott tudományos körökben. 1748-ban jelent meg legfontosabbnak tartott munkája Instituzioni analitiche ad uso della gioventù italiana címmel. 1750-ben XVI.

Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

október 24, 2011 - 11:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.