Clara Campoamor spanyol politikus, feminista (1888–1972)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Clara Campoamor spanyol politikus, feminista (1888–1972)

február 10, 2017 - 17:17

Munkáscsaládból származott, munka mellett végezte el a madridi jogi egyetemet 1924-ben. Ügyvédi munkája mellett szociális problémák és a nőkérdés foglalkoztatta, alapítója volt az Asociación Femenina Universitaria egyesületnek. A Partido Radical (radikális párt) képviselőjeként 1931-ben bejutott a parlamentbe, ahol a törvényhozási bizottság tagjaként komoly része volt abban, hogy a nők szavazati jogot kaptak. A nők befolyásának erősítésére létrehozta a feminista Unión Republicana Femenina szervezetet. A következő választáson nem jutott be a parlamentbe, a Franco rezsim hatalomrakerülése után menekülnie kellett, Argentínában, majd 1955-től haláláig Svájcban élt. Számkivetésének évei alatt több publikációja jelent meg, mint az El derecho femenino en España és a La situación jurídica de la mujer española.

 

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ana Figueroa Gajardo chilei tanár, diplomata, feminista (1907–1970)

április 22, 2017 - 01:43
Ana Figueroa Gajardo (jobbra) Eleanor Roosevelttel

Az Instituto Pedagógico Universidad de Chile hallgatója volt, 1928-ban szerezte meg tanári diplomáját. Középiskolában tanított, majd igazgatói kinevezést kapott. 1947 és 1949 között ő volt a chilei középiskolai hálózat vezetője. 1948-ban megválasztották a Federación Chilena de Instituciones Femeninas  (chilei nőszervezetek szövetsége) elnökének. 1950-ben az Inter-American Commission of Women chilei tagja volt, majd az ENSZ meghatalmazott nagykövete lett.

Florence Jaffray Harriman amerikai feminista, szociális munkás, diplomata (1870–1967)

május 04, 2017 - 21:55

Apja hajómágnás, férje bankár. Kivételezett helyzetét és kapcsolatait szociális problémák megoldására igyekszik felhasználni, a gyermekmunka felszámolását, a munkásnők helyzetének javítását, a nő szavazati jogát szorgalmazza. 1937-ben Franklin Roosevelt elnök norvégiai nagykövetnek nevezte ki. Norvégia német megszállása idején Svédországból szervezte az üldözöttek kimenekítését. 

Lidia Gueiler Tejada bolíviai politikus (1921­–2011)  

május 06, 2017 - 21:31

Bolivia első női elnöke Cochabamba-ban született, boliviai anyától, német emigráns apától. Könyvelőnek tanult, 1948-ban csatlakozott a Movimiento Nacionalista Revolucionario  (MNR) párthoz. Néhány év múlva komoly tekintélyt szerzett, amikor megszervezte és sikerre vitte a baloldali nézeteikért bebörtönzött férjeik és fiaik kiszabadításáért küzdő nők éhségsztrájkját. 1952-ben részt vett a forradalomban, 1964-ben bebörtönözték majd száműzték. 1979-ben, hazatérése után megválasztották az alsóház elnökének, november 18-án  köztársasági elnöknek választották, a tisztséget 1980.