Tóth Vera - jó ügy, rossz sztereotípia

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Tóth Vera - jó ügy, rossz sztereotípia

december 27, 2010 - 13:31
A a nők politikai, közéleti szerepvállalását igyekszik aláírágyűjtés, majd népszavazás segítségével megnövelni. A mozgalmat szintén támogató Tóth Vera a következőt nyilatkozta a : "Nem vagyok feminista, nem megrögződésem, hogy a nőket emeljük fel, a férfiakat pedig tiporjuk el." 

A "nem vagyok feminista, de..." kezdetű mentegetőzést (melyet általában feminista problémafelvetés, érvelés, véleménykifejtés követ...) már megszoktuk (pl. az egyébként nagyon szimpatikus, de zsíroshajúfeministázó Szentgyörgyi Zsuzsától a Metróban...), ugyanakkor nagyon szomorúnak találom, hogy egy ismert ember éppen a nők érdekében nyilatkozva terjeszt egy gyakorlatilag nőellenes tévhitet. A feminizmus - már unásig elmondtam rengetegszer, de ha kell, még pár ezerszer elismétlem... - nem azért "feminizmus", mert nőuralomra törne és a férfiakat el akarná nyomni, hanem azért, mert a férfiak javára felborult egyensúlyt (az egyenlőségig, és nem tovább!) a nők javára igyekszik visszaállítani (pl. a politikában, a közéletben, az irodalomban, a tudományos életben, a magánéletben).

Érdemes abba is belegondolni, hogy ha a feminizmus valóban egy férfigyűlölő mozgalom lenne, aligha lennének férfi támogatói - és mindig is voltak, szép számmal. Ráadásul ha a feminizmus valóban el akarná tiporni a férfiakat, a feministáknak aligha lennének férjeik, férfi partnereik, férfi barátaik - márpedig ez is ugyanolyan gyakorisággal mondható el rólunk, mint a nem feminista nőkről.

Ha az egyenlőség - melyért Vera is szót emel: "Csak azt szeretném, ha a világban egyenlítődne ez a dolog." (Mi is.) -  megvalósul (pl. közel egyenlő arányban lesznek a politikában, vezető posztokon nők és férfiak), a feminizmus gyakorlatilag meg fog szűnni, mivel szükségtelenné válik: posztfeminista korba fogunk érkezni. Egyes antifeministák szerint ez már eljött, de én nem gondolom, hogy Magyarországon ez az én életem során bekövetkezik, nagyon messze vagyunk ettől, ez távoli jövő, küzdenünk kell érte.
 
Mindent összevetve, feltételezem (bízom benne), hogy Vera csupán meggondolatlanul, esetleg tájékozatlanságból, és nem rosszindulatból tette a fenti kijelentést - ugyanakkor úgy gondolom, ha valaki nyilatkozik egy témában, az egyúttal felelősséget vállal, így nem árt, ha előtte annak utánanéz, és nem terjeszt hamis információkat egy olyan mozgalomról, mellyel, ha annak VALÓDI jelentését vesszük figyelembe, maga is egyetért.
 
u. i. (dec. 28.) Rajnai Gitta felvetette, hogy Vera talán nem szó szerint ezt mondta, hanem esetleg újságírói kiegészítés - ez esetben nyilván más fényben tűnik fel a dolog, de valaki akkor is felelős azért, hogy egy feminista cél kapcsán a feminizmusról ez a mondat megjelent...

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az én feminizmusom - egy kerekasztal-beszélgetés kapcsán

november 07, 2015 - 14:47

 „És azt ismered, hogy egy , egy politológus és egy feminista utazik a vonaton?” Ez a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség gender témájú országos roadshowjának a neve, melynek nyomán az egyik kedves vendégünk az első, budapesti beszélgetés után azt kérdezte, hogy mi hárman: dr. Perintfalvi Rita, Soós Eszter Petronella és én valóban a vonaton ismerkedtünk-e meg.

A magyarországi feminista megmozdulások története

november 29, 2015 - 10:22

/A tanulmány első megjelenési helye: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben: tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. Pozsony: Phoenix PT, 2014, 18-29. A kötet egyben letölthető itt. Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető./

 

Tartalom:

Bevezetés

Gyakran felmerülő tévhitek, aggályok, és ezekre adott válaszaink

március 24, 2010 - 14:56
Forrás: Confused Cats Against Feminism

A feminizmus lejáratását megkísérlő ideológia legfőbb pillére. A legtöbb feministának vannak pozitív férfiszereplők az életében, családtagok, és/vagy barátok, partner személyében.

Ez azonban mit sem változtat az össztársadalmi problémákon, a közgondolkodás domináns férfiképén, a nőket ezzel összefüggésben ért hátrányokon.

 „A feministák férfigyűlölők.”

Egy boszorkány válasza az inkvizítornak (1990)

május 24, 2016 - 23:30

Tulajdonképpen nem is válaszról van itt szó, hiszen a Fekete Gyulával folytatott szóváltásból valószínűleg nem lehet érdemi vita. A dialógus tisztasága már a legelején elveszett, amikor Fekete Gyula a Hitel 1989/13. számában „átoperáltatásról” viccelődött, amikor „nemi fasizmust” emlegetett, és a feminizmust tette annak a magzatpusztító gyilkolási hullámnak fő okozójává, mely áldozatai számát illetően túltesz a fasizmus és a sztálinizmus együttes hekatombáin. Ezzel a hanggal méltatlan helyzetet teremtett, és – színvonaltalan vitát kezdeményezve – kizárta a valódi dialógus lehetőségét.

A feminista nő Jókai Anna szerint

május 17, 2010 - 07:14

Jókai Anna (1932 - ) a kortárs magyar irodalom egyik jeles alakja, Kossuth-díjas írónő, mégsem ajánlanám szívesen (nő)társaimnak A feladat c. könyvét. A könyv fülszövege szerint a nők pszichikai és társadalmi lehetőségeiről és korlátairól fog beszélni, a nők munkavállalás és magánélet közti ellenmondásos helyzetét fogja bemutatni, az önmegvalósítás nehézségeit.

Társadalmi nem és nyelvhasználat - új tanulmánykötet magyarul

október 12, 2011 - 11:26
A tanulmánykötet borítója

Megjelent Juhász Valéria és Kegyesné Szekeres Erika szerkesztésében a Társadalmi nem és nyelvhasználat című tanulmánykötete, amely az angol és a német szakirodalomból tartalmaz érdekes válogatást. Az alapvetően elméleti jellegű tanulmányok bemutatják a nemek nyelvhasználatával kapcsolatos teóriáit.

"A magyar nő egyenjogúsítása minden téren" - hazai feminizmus a XX. század elején

augusztus 06, 2013 - 17:54

Magyarországon a kiegyezést követően megindult modernizációs folyamattal együtt megkezdődött a társadalmi önszerveződés kiakakulása is. A millennium idejére - az egyesületek virágkorában - csak nőegyesületből már 800-at jegyeztek be. Túlnyomó többségük jótékonykodással foglalkozott. Ilyen volt a legrégebben alapított, 1817-től fennálló Budai Jótékony Nőegylet, amelynek fő tevékenységei: szegény nők foglalkoztatása, betegápolás, szegény gyermekek taníttatása és élelmiszer-elosztás, de a nőegylet házában működött Brunszvik Teréz első óvodája is. 

A matriarchátustól a girlpowerig

szeptember 09, 2014 - 18:12

Gregor Anikó "A matriarchátustól a girlpowerig, avagy a nők társadalmi és családban elfoglalt helyzetének alakulása" c. tanulmánya részletekben jelent meg 2005-ben az ELTE Kistáska - társad a társadalomban c. nyomtatott újságjában. Később az internetre is felkerült, de az oldal már nem elérhető, így a tanulmányt a szerző által scannelve, letölthető formában alább közöljük. (Kattints a színessel jelzett linkekre!)

Úton: a tér neme és a nemek terei – genderkonferencia Szegeden

október 14, 2016 - 22:05

Mennyiben él ma a sztereotípia, miszerint a nyilvános tér a férfiak, a magánszféra pedig a nők terepe? Hogyan szegültek szembe a kapcsolódó elvárásokkal a nők a 19. században? Hogyan igyekeznek ma a maguk képére (is) formálni olyan különböző tereket, mint a város, az iskola, a munkahely, az egyház, a parlament vagy a zenei élet? És hogyan jönnek a képbe a Ligetvédők?

Ferenc pápa is a gender mainstreaming híve? Keresztény nőkkel folytatódik a gendervita

augusztus 25, 2018 - 22:45

Ennek apropóját az adta, hogy több kormánypárti politikus szerint a gender studies „nem egyeztethető össze a keresztény értékrenddel" - így a progresszív keresztény érvek fontosak lehetnek, függetlenül attól, hogy mi magunk (egyesületünkben sincs erről egységes vélemény, van katolikus és radikális ateista tagunk is) a vallásokhoz hogyan közelítünk.  

„Nem vagyok hajlandó másodrangú állampolgárként élni” –  interjú Sándor Klárával

június 24, 2010 - 12:17

Sándor Klára nyelvész, többek között székely rovásírással foglalkozik, az SZTE Könyvtártudományi tanszék oktatója. 2012-ig társszervezője volt z SZTE TNT Nyelv, ideológia, média c. konferenciáinak, ahol a genderkutatók eddig olyan témákat jártak körül, mint a nő helye a nyelvhasználatban , a nő és az identitás, vagy a szexualitás terei.