Farkas Edith, a Szociális Missziótársulat alapítója, író (1877–1942)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Farkas Edith, a Szociális Missziótársulat alapítója, író (1877–1942)

május 07, 2019 - 23:18

1877-ben született nemesi családban. Egyedüli gyerek volt, amit sajnált ugyan, de ez alkalmat adott neki a magányos elmélyülésre. Tanulmányai alatt szembesült a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a nyomorral, ezért belépett a szegényeket segélyező Szent Erzsébet Egyesületbe. Társadalmi osztálya és kora általános felfogása ellenére tovább akart tanulni: a soproni Orsolyáknál szerzett tanítónői oklevelet.

Azonban nem tanított sokáig, mert megismerkedett gróf Pálffy Pálnéval, aki bevonta az általa elindított katolikus karitatív mozgalom munkájába.  Az 1891-es Rerum Novarum c. pápai enciklika már elismerte a munkások jogát az érdekképviseleti szervezkedésre.  Özv. gr. Pálffy Pálné ennek hatására szervezte meg a Katolikus Munkásnők Védőegyesületét az Európában már bevett ún. patronázsok mintájára. Ebből fejlődött ki 1906-ra az Országos Katholikus Nővédő Egyesület.

Farkas Edith a grófné megbízásából ezután az országot járta, - ismét átlépve társadalmi osztálya és neme korlátait - előadásokat, beszédeket tartott, és toborzott a nővédő munkához. Rendszeresen hangoztatta, hogy nem az unatkozó úrhölgyek jótékonykodásával kell a szociális kérdésekhez nyúlni, hanem a szervezett szociálpolitika keretei közé kell állítani a szociális gondoskodást: 

Nemcsak a nyomor és a szenvedés enyhítésére kell gondolnunk, hanem a szegénység és nyomor okainak megszüntetésére kell törekednünk. 

A Katolikus Nővédő Egyesület tagja, majd alelnöke (1906) és ügyvezető elnöke (1908) lett. Emellett megalakította a Katolikus Patronázs Egyesületet, majd (Korányi Sarolta együttműködésével) a Katolikus Tisztviselőnők és Női Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségét, továbbá az Egyetemi Hallgatónők Szent Margit Körét, végül Rabolt Margittal a Katolikus Leányok Országos Szövetségét (KALÁSZ). Ekkora már országos ismertségre, népszerűségre tett szert. 

1908-ban megalapította az életművének számító Szocialis Missziótársulatot Fischer Colbrie Ágost kassai és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök támogatásával. 1911-ben a kormány támogatásával házat vett a Krisztina körúton – ebből fejlődött ki idővel a Szociális Missziótársulat Központi Székháza – és ugyanakkor megszervezte az első Szociális Iskolát, amely a magyar szociális apostolok kiképzésével foglalkozott. A Társulat munkájába a "kékfátyolos nővérek" mellett családos "kültagokat" is bevont. 1912- ben elindította a Szociális Missziótársulat hivatalos lapját, az Értesítőt - ebből fejlődött ki az idők folyamán a Keresztény Nő. Farkas több nyelven beszélt, és ezt a munkájában is kamatoztatta. 

A Szociális Missziótársulat az I. világháború alatt több kórházat vezetett és karitatív tevékenységet fejtett ki. 1918-ban, tekintettel a rendkívüli politikai helyzetre, Farkas Edith engedélyezte tagjainak a politikai tevéklenységet. Ennek nyomán szervezték meg a nővérek a Keresztény Női Tábort, és lett 1920-ban az első magyar képviselőnő. 

1922-ben megindította a hajléktalanok menhelymisszióját. A harmincas években tovább bővítette a MIssziótársulatot. 

Főbb művei:

  • A Szocialis Missziótársulat rövid ismertetése (Bp., 1911);
  • Hivatalos pártfogó (Bp., 1912);
  • Missziós Útravalók (Bp., 1924).

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Berek Kati színész (sz. 1930–2017)

október 02, 2019 - 00:58

1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, a Nemzeti Színház szerződtette, ahol majdnem két évtizedet töltött. A Huszonötödik Színház egyik alapító tagja, játszott több vidéki színházban is. Néhány színházi szerepe: Kata (Shakespeare: A makrancos hölgy), Kurátor Zsófi (Németh László: Gyász), Claire Zachanassian (Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája), Orbánné (Örkény István: Macskajáték). Rengeteg filmben játszott, csak mutatóba: Kis Katalin házassága, Égi madár, Próféta voltál szívem, Tartuffe, Sacra Corona.

Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

március 15, 2018 - 22:20

Az első magyar női filmrendezők egyike fiatalkorában az Elzett gyárban dolgozott lakatosként, József Attila ismeretségi körébe tartozott. A háború alatt részt vett a budapesti gettó gyermekeinek mentésében. A háború után a Színművészeti Főiskola növendéke, 1949-1954 között a moszkvai Állami Filmintézetben aspiráns. A filmtudományok kandidátusa, Garai Erzsébettel és Bíró Yvettel együtt az első három magyar filmművészet terén doktorált kandidátus nő egyike. A Mafilm, majd a Movi Dokumentumfilm stúdióban dolgozott, számtalan dokumentumfilmet és riportot rendezett.

Pásztory Ditta zongoraművész (1903–1982)

október 27, 2019 - 01:27

Pásztory Edith a budapesti Konzervatóriumban 1922-től először Somogyi Mór, majd Bartók Béla tanítványa volt, akihez 1923-ban feleségül ment. Tanulmányait félbeszakította, férje otthon foglalkozott vele. Néhány év elteltével közösen koncerteztek, kétzongorás hangversenyeket adtak szerte Európában és az Egyesült Államokban. 1940-ban a fasizmus elől az USA-ba emigráltak, Bartók ott halt meg 1945-ben. Pásztory Ditta 1946-ban hazatért. Gyakran koncertezett külföldön, fellépésein majdnem kizárólag Bartók műveket játszott.