Elek Judit filmrendező, író (sz. 1937)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elek Judit filmrendező, író (sz. 1937)

november 28, 2017 - 16:15

1955-ben, egyetlen nőként végzett a Színház- és Filmművészeti Akadémián, utána a Balázs Béla stúdióban dokumentumfilmeket készített. 1969-ben rendezte Sziget a szárazföldön c. filmjét, amelyet Cannes-ban is nagy sikerrel mutattak be a filmfesztiválon. A következő években készített művei itthon és külföldön is ismertté tették nevét, 1987-ben a francia kormány Becsületrenddel tüntette ki. Jelenleg Visszatérés munkacímű filmjén dolgozik, bemutatását a 2011-es filmszemlére tervezi. Néhány munkája: Kastélyok lakói (1966), Meddig él az ember? (TV film, 1967), Istenmezején 1972-73 (1973), Árvácska (1976, forgatókönyv), Vizsgálat Martinovits Ignác szászvári apát és társai ügyében (1980), Tutajosok I-II (1987), Ébredés (1994, rendező, forgatókönyvíró, vágó), Mondani a mondhatatlant - Elie Wiesel üzenete (TV film 1996), Egy szabad ember - Fisch Ernő élete (1998)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Indiai–magyar rapszódia - Amrita Sher-Gil élete

február 09, 2015 - 18:14

Budapesten a Szilágyi Dezső téren, a Pecz Samu-féle református téglatemplommal szemben áll egy régi belvárosi bérház. Sorban, a többi között. A 4-es számot viseli. Nincs is benne semmi izgalmas. Magas, több szintes építmény, lakásokkal és irodákkal zsúfolt. Ha közelebb megyünk hozzá, máris sejtelmesebbé lesz. Rendezett ugyan, de itt-ott azért omlik róla a vakolat. Egy-két repedést, szúrágott ablaktáblát is látunk, és őriz magában valamit, hiszen emléktáblák vannak rajta – nem is akárkiké. Az egyik tanúsága szerint Bartók Béla élt itt a XX. század első felében, mielőtt a II.

Németh Mária operaénekes (1897–1967)

március 12, 2018 - 22:51

A budapesti Zeneakadémián, majd Nápolyban tanult. Első fellépése a Városi Színházban volt, 1923-tól a budapesti Operaház tagja, majd 1924-ben bécsi Staatsoperhez szerződött. Hihetetlen nagyterjedelmű, tiszta szopránja felkeltette a neves operaházak és a közönség érdeklődését egyaránt, rengeteget vendégszerepelt. Fellépett Párizsban, Londonban, Milánóban. 1924-ben Rákosi Jenő díjat kapott, 1929-ben a svéd király a Pro litteris et artibus érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.