Popelka Bilianová (Marie Popelková) cseh író, költő, újságíró, feminista (1862–1941)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Popelka Bilianová (Marie Popelková) cseh író, költő, újságíró, feminista (1862–1941)

december 27, 2016 - 00:11

15 évesen költözött szüleivel Prágába, ahol a fiatal lány felfedezte a tanulás, önképzés lehetőségeit a könyvtárakban, múzeumokban. Néhány évvel később nevelőnői állást vállalt, hogy családját segítse. 1885-ben házasságot kötött Ernest Bilian ügyvéddel. Aktiv életet élt, cserkésztáborokat szervezett lányok részére, szerepet vállalt a cseh nőmozgalomban, ahol a főzés és kézimunkatanítás mellett a nők emancipációjáról és a tanulás fontosságáról tartott előadásokat. Verseiben és prózai munkáiban jelentős szerepet kapott a folklór és a történelem iránti érdeklődése.

Néhány munkája:

  • Pověsti vyšehradské(Visegrádi legendák);
  • Všem ke štěstí (Szerencse);
  • Z tajů pražských pověstí(Prágai regék);
  • Pod selský krov (Közös fedél alatt);
  • Bílý kůň (Fehér ló);
  • Boží voda (Szenteltvíz).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

Ella Mensch német író, újságíró, tanár, feminista (1859–1935)

március 23, 2017 - 14:08

Pedagóguscsaládból származott, 1879-ben Berlinben szerzett tanítói oklevelet. Ezután Zürichbe ment, ahol – valószínűleg első nőként a világon – német nyelvet és irodalmat, teológiát, valamint filozófiát hallgatott az egyetemen, 1883-ban végzett. A Darmstädter Tageblatt című újságnál helyezkedett el és közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1886-ban védett meg Zürichben. 1890-től alapító tagja és sokáig elnöke volt a német tanárnők egyesületének. 1893-ban jelent meg első nőkérdéssel foglalkozó cikke. 1904-től a Frauen-Rundschau című lap szerkesztője volt.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.