Agnes Mary Clerke ír csillagász, író (1842–1907)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Agnes Mary Clerke ír csillagász, író (1842–1907)

február 10, 2020 - 13:53

Skibbereenben született, jómódú, a művészetek és a tudomány iránt érdeklődő családba. Testvéreivel együtt otthon nevelkedett, többek között latint, görögöt, matematikát és csillagászatot tanult, apja teleszkópjával vizsgálta az eget.

15 évesen írta meg első, tudománytörténettel foglalkozó cikkeit az Edinburgh Review számára. Az Encyclopædia Britannica szerkesztői  megbízták 30 csillagász életrajzának megírásával a lexikon részére. Dolgozott a Dictionary of National Biography és a Catholic Encyclopedia felkérésére is.  Tagja volt a British Astronomical Association -nek és 1903-ban a Royal Astronomical Society tiszteletbeli tagjává választották. 1893-ban a Royal Institution az  Actonian Prize díjat adományozta neki. A Holdon a Clerke kráter viseli a nevét.   

Néhány munkája: A Popular History of Astronomy during the Nineteenth Century; The System of the Stars; The Herschels and Modern Astronomy; Problems in Astrophysics; Modern Cosmogonies. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Ida Noddack német vegyész (1896–1978)

február 23, 2018 - 22:09

A berlini Technische Hochschule-ben tanult kémiát, 1919-ben diplomázott, doktori értekezését 1921-ben védte meg. Néhány évvel később első, komoly tudományos sikere a rénium felfedezése, későbbi férjével, Walter Noddackkal és Otto Berg röntgentechnikussal közösen. A rénium egyike volt az utolsó, természetben előforduló elemeknek, melyeknek a helye még üres volt a periódusos rendszerben. Ida említette meg egy dolgozatában legelőször az uránhasadás lehetőségét is, de nőről lévén szó, elméletét nem vették komolyan.