Ormos Mária történész, akadémikus (1930–2019)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ormos Mária történész, akadémikus (1930–2019)

szeptember 30, 2019 - 22:36
Szakterülete a XX. századi történelem, világszerte elismert szaktekintély.

Debrecenben született, édesanyja Förster Elza műszaki rajzoló. Érettségi után a Debreceni Tudományegyetem történelem-magyar szakos hallgatója.

Diplomájának megszerzése (1952) után a debreceni, majd a szegedi egyetemen tanított. Szépen induló szakmai előmenetelét átmenetileg megpecsételte az 1956-os forradalom idején képviselt állásfoglalása, ami miatt fegyelmivel elbocsátották. Ezután egy ideig csak levéltárosként és általános iskolai tanárként dolgozhatott. 1960-tól az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének vezető munkatársa. 

1963-tól a Történettudományi Intézet munkatársa, innentől kezdve pályája egyenesen ível felfelé. 1969-ben a történelemtudomány kandidátusa. 1982-től a Pécsi Tudományegyetem professzora, két cikluson keresztül az egyetem rektora. 1987-től az MTA levelező, 1993-tól rendes tagja. 

A 20. századi és egyetemes történet, diplomáciatörténet nemzetközileg elismert szakértője. Hitlerről és Mussoliniről írt monográfiája alapműnek tekinthető. A sors különös játékaként meghatározó történésze volt annak a szakértő bizottságnak, melynek feladata a magyar történelem második világháború utáni időszakának átértékelése volt. A vizsgálat perdöntő megállapítása szerint 1956-ban népfelkelés, és nem ellenforradalom zajlott. 

Munkásságáért többek között Akadémiai- és Széchenyi-díjat, valamint Magyar Köztársasági Érdemrendet kapott.

2019. december 8-én

 

Néhány műve: 

  • Franciaország és a keleti biztonság; 
  • „Civitas fidelissima.” Népszavazás Sopronban 1921;
  • Hitler élete és kora;
  • A történelem vonatán;
  • Közép-Európa – Van? Volt? Lesz?
  • Politikai eszmék és politikai gyakorlatok a 20-21. században. 

 

Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Forgács Hann Erzsébet szobrász, festő, grafikus (1897–1954)

április 03, 2018 - 17:22

Budapesten született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1925-től  Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1927-ben Párizsba ment, ahol az Académie des Beaux-Arts tanulója volt, ott volt első kiállítása is a Salonban. Egyik alapító tagja volt az Európai iskolának. A harmincas években az ún. „harmadik szobrásznemzedék” tagjaként tartották számon. Munkáival rendszeresen szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, hazai és külföldi galériákban, több egyéni kiállítása is volt.

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.

Hajnal Anna költő, író, fordító (1907–1977) 

február 01, 2018 - 14:05

A Nyugat harmadik nemzedékének jelentős alakja Gyepűfüzesen született. 1926-ban költözött Budapestre, angoltanításból tartotta fenn magát. Első versei az Álláspont és a Pásztortűz című lapokban jelentek meg. 1933-ban közölte először versét a Nyugat, attól kezdve állandó szerzője is lett. Első önálló kötete 1933-ban jelent meg Ébredj fel bennem, álom címmel. Egyik alapítója volt a Tóth Árpád Társaságnak, az összejöveteleket lakásán tartották, a tagok kortárs költők, írók, festők, tudósok voltak.