Aenne Burda lapkiadó (1909–2005)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Aenne Burda lapkiadó (1909–2005)

szeptember 04, 2015 - 18:26
Aenne fantasztikus üzleti karrierje különös módon indult. A negyvenes évek vége felé megtudta, hogy férjének hosszabb ideje szeretője van, akitől gyereke is született. Az is kiderült, hogy a férj egy lapkiadót ajándékozott barátnőjének, amely az ügyetlen vezetés miatt nagyon rosszul ment. Franz ultimátumot kapott - ha minden kapcsolatot megszakít a barátnőjével és a kiadó Aenne tulajdonába kerül, akkor nem adja be a válópert. Ezzel a fanyar bosszúval indult a Burda divatlapok világsikere.

Aenne fantasztikus üzleti karrierje különös módon indult. A negyvenes évek vége felé megtudta, hogy férjének hosszabb ideje szeretője van, akitől gyereke is született. Az is kiderült, hogy a férj egy lapkiadót ajándékozott barátnőjének, amely az ügyetlen vezetés miatt nagyon rosszul ment. Franz ultimátumot kapott - ha minden kapcsolatot megszakít a barátnőjével és a kiadó Aenne tulajdonába kerül, akkor nem adja be a válópert. Ezzel a fanyar bosszúval indult a Burda divatlapok világsikere.

Az induláskor Aenne volt a kiadó, főszerkesztő, cikkíró egyszemélyben. Nem a haute couture érdekelte: "Célom elfogadható áron praktikus divat, amely minél több nő számára elérhető" - mondta. 1950-ben indult a Burda Moden, amely hamarosan piacvezető lett, napjainkban már 16 nyelven, 89 országban kapható. Két évvel később Aenne fontos újítást vezetett be, kivehető, könnyen használható szabásmintát csatoltak minden példányhoz, így a ruhákat házilag lehet szabni-varrni.  Az évek során a Burda Moden testvérlapjai is megjelentek, az Anna, a Carina és a Verena. A női divat mellett jó érzékkel indított más témájú magazinokat is, ilyen a Burda főzőstúdió, a gyerekdivat, különböző kézimunkalapok. Aenne Burda nemzetközileg is terjeszkedett, az övé volt az első kiadóház, amelyik külföldön megjelent.

Nagy áttörést jelentett, amikor a Szovjetúnióban is kiadták – ez volt első, orosz nyelven megjelenő nyugati magazin. Raisza Gorbacsova támogatásával divatbemutatót is szervezett, az ott készült fotók bejárták a világot.  Többet ért el, mint az előző három nagykövet – mondta neki elismerően Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter. A „Divat Nagyasszonya” negyvenöt évig vezette a kiadót, 1994-ben vonult vissza és adta át az irányítást egyik fiának, Hubertnek.

Számtalan elismerést, kitüntetést kapott, többek között a Német Szövetségi Köztársaság Érdemérem nagykeresztjét 1974-ben, majd a nagykeresztet csillagokkal 2001-ben. 80. születésnapján szülővárosa, Offenburg díszpolgárává  választották, a 95. születésnapján pedig utcát neveztek el róla. 96 éves korában, 2005. november 3-án halt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Duczynska Ilona újságíró, mérnök, nyelvész (1897–1978)

március 31, 2017 - 20:50

Bécsben született, apai ágon lengyel származású. Egyetemi tanulmányait Zürichben végezte, ott ismerkedett meg a szocialista eszmékkel. Hazatérése után 1918-ban az antimilitarista Galilei Kör tagjai elleni perben börtönbüntetésre ítélték, az őszirózsás forradalom idején szabadult. Tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Der linke Sozialdemokrat című lap szerkesztője lett. 1936-ban Angliába költözött, ahol részt vett az Angliai Magyar Tanács munkájában.

Molnár Dánielné Ilcsi, kozmetikus, üzletasszony (1926–2013)

január 11, 2013 - 12:09

Ilcsi néni falun nőtt fel. "Olyan felhőtlen gyerekkorom volt, hogy ihaj. Életemben egyetlen regula volt. Ha az esti harangszóra nem értem haza, szüleim a kútágashoz kötöttek." – mesélte.

A gyógynövények iránti érdeklődését nagyanyjától örökölte, aki a falu „gyógyító asszonya” volt, ismerte a gyógyfüveket, tudta, melyik milyen nyavalyán segít. Ilcsi iskoláit már Pesten végezte, befejezésük után 18 éves korában férjhez ment és férjével Hajdúszoboszlóra költöztek. 

Franziska Tiburtius német orvos (1843–1927)

május 25, 2015 - 21:23

1843. január 24-én született. Az első német orvosnők egyike. Mivel német egyetemek nem fogadtak női orvostanhallgatókat,  Zürichben tanult és ott diplomázott kitüntetéssel 1876-ban. Egy évre Drezdában volt nőgyógyászati gyakorlaton Franz von Winckel professzornál, aki azon kevesek közé tartozott, akik egyetértettek a női orvosképzéssel. Ezután évfolyamtársával, Emilie Lehmus-al nyitottak Berlinben rendelőt. Rengeteg nehézséget kellett leküzdeniük, a hivatalok packázásait, a férfi kollegák ellenállását, rosszakarókat, akik még a névtáblájukat is rendszeresen lelopták.