Hubertine Auclert (1848–1914), a francia szüfrazsett mozgalom megalapítója

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hubertine Auclert (1848–1914), a francia szüfrazsett mozgalom megalapítója

december 10, 2010 - 14:43
Nancy F. Cott történész szerint ő írta le először a "feminizmus" szót az 1880-as években.

Hubertine módos, sokgyerekes vidéki családba született 1848-ban. 13 éves volt, amikor apja meghalt, anyja egy katolikus zárdában neveltette tovább. l6 éves korában be akart lépni a les Sours de la Charité de Saint-Vincent de Paul apácarendbe, de független természetére való hivatkozással kérését elutasították.

Már felnőttkorában írt arról, mennyire félt a házasságon belüli erőszaktól, amelyről anyja, akit férje gyakran megvert, beszélt neki. 1866-ban Hubertine anyja is meghalt, bátyja, aki a gyámja lett, egy másik zárdába adta fizető vendégnek. A lány, aki már régen nem akart apáca lenni, attól félt, hogy élete végéig ott kell maradnia, ezért állandóan hangoztatta feminista elképzeléseit, függetlenségi törekvéseit, zavartkeltő viselkedéséért végül kirúgták a zárdából.

1871-ben Hubertine nagykorú lett és hozzájutott örökségéhez, amely kényelmes életet biztosított számára, nem szorult rá egy férj, vagy a családja támogatására.

A következő év fordulatot hozott életébe. Kezébe került Victor Hugo beszéde a francia nők helyzetéről, arról, hogy jogilag csak polgártársak vannak – polgártársnők nincsenek. Auclert ettől kezdve elkötelezett szüfrazsett, nemcsak nőjogi aktivista, életcélja lesz a nők szavazati jogának kiharcolása.
 
1873-ban Párizsba költözik és csatlakozik és Léon Richer feminista csoportjához. Megtanult szervezkedni, vezetni, megismerkedett újságírókkal, kiadókkal, vezető politikusokkal és a különféle reformszervezetek aktivistáival. Kiderült, hogy hatásosan tud írni, cikkeiben az érzelmek és a tények egymást erősítették.

1876-ban Hubertine létrehozza saját szervezetét, La Droit des femmes (Nők jogai) elnevezéssel, amelyet a Société le suffrage des femmes (Szüfrazsett nők egyesülete) névre cserél néhány évvel később, és újságot alapít La Citoyenne (Polgártársnő) címmel. Rengeteget dolgozott. Járta az országot, előadásokat tartott, cikkeket írt, röpiratokat terjesztett, képviselőkkel, politikusokkal tárgyalt, és – micsoda illetlenség!!!! – a szüfrazsett mozgalmat reklámozó táblával masírozott végig az utcákon.

Az 1880-81-es években adó-sztrájkot tartott, azzal érvelt, ha nincsenek jogai, kötelezettségei se lehetnek. Tanácsadója Antonin Lévrier ügyvéd volt, akihez később férjhez ment és Algériába költöztek, ahol Antonin bírói hivatalt töltött be. Negyedik ott töltött évükben a férfi meghalt, miután Hubertine visszatért Franciaországba.

Hubertine Auclert a harcos feministák közé sorolta magát, az angol radikális nőmozgalom példáját követte. 1908-ban országra szóló botrányt kavart, amikor a választás napján az egyik szavazókörben kiborította az urnát, megtaposta a kiszórt szavazócédulákat, azt kiabálva:

Ezeknek az urnáknak a tartalma  érvénytelen! Kizárólag férfiak szavazatait tartalmazzák!

Tényleg felháborító, amit tett! Férfiak teherbe ejthetnek és elhagyhatnak nőket, megverhetik feleségüket, elihatják, elkártyázhatják a nő hozományát, megtagadhatják lányuk taníttatását, ez természetes. Ha egy nő szavazójogot követel, az szégyenletes.

1914-ben, 65 éves korában halt meg. Temetésén hatalmas tömeg volt, valamennyi feminista szervezet képviseltette magát, több mint egy tucat szónok búcsúztatta a konok szüfrazsettet.
 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

március 24, 2017 - 00:43

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak.

A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból.

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.