Marie Boehlen svájci ügyvéd, politikus, feminista (1911–1999)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Marie Boehlen svájci ügyvéd, politikus, feminista (1911–1999)

október 19, 2017 - 20:29

Az első, fiatalkorúakkal hivatásosan foglalkozó jogász volt Svájcban. Egy farmon született, tanítóképzőt végzett, majd, családja ellenkezése dacára, jogot tanult Bernben. Az egyetemen került kapcsolatba a politikával és a nőjogi mozgalommal. Egy évet az Egyesült Államokban, Syracuse egyetemén töltött, ott írta és védte meg doktori disszertációját 1951-ben. 1957-ben kapta meg fiatalkorúakkal foglalkozó ügyészi kinevezését Bernben. 1957-68 között a svájci UNESCO bizottság tagja volt. Az Aktionskomitees für das Frauenstimmrecht elnökeként kitartóan közdött a nők választójogáért és a politikában való részvételükért. 60 éves volt, amikor a svájci nők először a szavazóurnákhoz járulhattak. 1972-ben megválasztották a berni Grossrat (Nagytanács) tagjának. 75. születésnapján a nőkért végzett sokévtizedes munkájáért megkapta a Dr. Somazzi Prize elismerést. 

Néhány munkája: 

  • Eine kleine Gesch. des Frauenstimmrechts in der Schweiz;
  • Ist Strafe unbedingt notwendig?;
  • Das Jugenderziehungsheim als Faktor der sozialen Integration.

 

 

Ella Negruzzi román feminista (1876–1948)

augusztus 29, 2017 - 20:54

Az író és politikus Leon Negruzzi lánya, apja korai halála után őt és testvérét tudós nagybátyjuk nevelte. 1914-ben diplomázott a jogi egyetemen, de nőket nem nem vették fel az ügyvédi kamarába. Közel hat évig tartott, amíg kiharcolta, hogy kamarai tag legyen és elkezdhetett praktizálni. Alapító tagja volt az első román nőjogi szervezetnek, az Emanciparea femeii-nek. Harcolt a nők választójogáért, fontosnak tartotta a nők értelmiségi pályára lépését, a háztartásszervezés, a gyereknevelés új irányainak megismertetését.

Florence Jaffray Harriman amerikai feminista, szociális munkás, diplomata (1870–1967)

május 04, 2017 - 21:55

Apja hajómágnás, férje bankár. Kivételezett helyzetét és kapcsolatait szociális problémák megoldására igyekszik felhasználni, a gyermekmunka felszámolását, a munkásnők helyzetének javítását, a nő szavazati jogát szorgalmazza. 1937-ben Franklin Roosevelt elnök norvégiai nagykövetnek nevezte ki. Norvégia német megszállása idején Svédországból szervezte az üldözöttek kimenekítését. 

Helen Gregory MacGill kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

január 01, 2017 - 18:10

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre.

Nők járókában: egy szókimondó svájci feminista

március 31, 2017 - 22:36

Iris von Roten 1917-ben arisztokrata családba született, feminista szellemű női felmenőkkel. 1941-ben jogi doktorátust szerzett és ügyvédként kezdett dolgozni. A bevett szokásokkal ellentétben házassága és lánya születése után sem adta fel praxisát. 1958-ban jelent meg Frauen im Laufgitter (Nők a járókában) című könyve. A közel 600 oldalas kötet, melyben a svájci nők alávetett helyzetét mutatja be kíméletlenül őszintén, néha ironikusan, hatalmas botrányt kavart.

Alva Myrdal svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986)

január 28, 2017 - 00:57

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője.

Az első jogászdoktor nő Európában: Sarmiza Bilcescu román feminista (1867–1935)

április 02, 2017 - 23:04

Az első román jogásznő, és az első nő, aki Európában jogi doktorátust szerzett. 1884-ben jelentkezett a párizsi egyetem jogi fakultására, ahol gyanakvással fogadták, az is előfordult, hogy a portás nem akarta beengedni az épületbe. Az első év befejezése után azonban az egyetem professzora, Colmet De Santerre nagyon elismerően nyilatkozott róla. 1890-ben védte meg doktori értekezését, melynek témája az anyák jogi helyzete volt. 1891-ben felvették a román ügyvédi kamarába, de praktizálni - ügyfelek híján - nem tudott.

Vida Goldstein ausztrál feminista (1869–1949) 

április 08, 2017 - 22:57

Az első nő a Brit Birodalomban, aki parlamenti képviselőválasztáson indult. Portlandban született, felvilágosult szellemű családba. Apja lányainak is alapos oktatást biztosított, anyagi és szellemi függetlenségre biztatta őket. Anyja a női egyenjogúság harcosa volt, Vida segített neki a Woman Suffrage Petition-t támogató aláírásokat gyűjteni. Belépett a United Council for Women’s Suffrage-be, 1899-ben elnökké választották. 1900-ban The Australian Women’s Sphere címmel alapított lapot. 1901-ben részt vett az American Women’s Suffrage Association nemzetközi konferenciáján.

Marie Heim-Vögtlin, az első svájci orvosnő (1845–1916)

május 30, 2015 - 22:24

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett.

Ray Strachey angol politikus, művész, író, feminista (1887–1940)

június 04, 2019 - 21:31

Rachel Costelloe Londonban született, a Kensington High School elvégzése után Cambridge-ben a Newnham College matematikus hallgatója volt.

Egyetemi évei alatt aktivan részt vett a Cambridge University Women's Suffrage Society tevékenységében. Végzés után a West of England Women's Suffrage Society titkára lett. 1911-ben házasságot kötött Oliver Stracheyvel, az évek során két gyerekük született. 1913-ban megválasztották a London Society for Women's Suffrage elnökévé.

Elindult az 1918-as képviselőválasztáson, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe.

Bodil Begtrup dán diplomata, feminista (1903–1987)

április 29, 2017 - 22:59
Bodil Begtrup a Costa Rica-i Graciela Morales F. De Echeverria társaságában 1948-ban

Dánia első női nagykövete a koppenhágai egyetemen politikatudományból diplomázott 1929-ben. Egyetemista korában lett tagja a Dansk Kvinders Nationalrad-nak (Dán nemzeti nőszövetség), 1931-ben ő volt az alelnök, 1946-49 között az elnöki posztot töltötte be. A háború után a dán   delegáció tagja volt, a Commission on the Status of Women (Nők helyzetével foglalkozó bizottság) első elnöke volt. 1949-ben megkapta első nagyköveti kinevezését Izlandra.

Florence Sutro amerikai zenész, jogász, feminista (1865–1906)

április 09, 2017 - 22:44

Az első nő az Egyesült Államokban, aki zenei doktorátust szerzett. Zenei tehetsége gyerekkorában jelentkezett, 13 éves korában egy Liszt darab eljátszásával nyert versenyt. A Grand Conservatory of New York hallgatójaként diplomázott. Házasságot kötött Theodore Sutro ügyvéddel, akinek a bíztatására beiratkozott az egyetem jogi karára, 1891-ben diplomázott, de az ügyvédi kamarába nem vették fel. Férjével együtt támogatták a női választójogi mozgalmat, 1895-ben Women in Music and Law címmel írt  könyvet.