Pedagóguscsaládból származott, 1879-ben Berlinben szerzett tanítói oklevelet. Ezután Zürichbe ment, ahol – valószínűleg első nőként a világon – német nyelvet és irodalmat, teológiát, valamint filozófiát hallgatott az egyetemen, 1883-ban végzett. A Darmstädter Tageblatt című újságnál helyezkedett el és közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1886-ban védett meg Zürichben. 1890-től alapító tagja és sokáig elnöke volt a német tanárnők egyesületének. 1893-ban jelent meg első nőkérdéssel foglalkozó cikke. 1904-től a Frauen-Rundschau című lap szerkesztője volt. Tagja volt a Deutscher Frauenverein Reform egyesületnek, 1904-ben ő volt a német delegáció szónoka a berlini nemzetközi nőkongresszuson. Első regénye Der Geopferte címen 1902-ben jelent meg. 

Néhány munkája: Die Frau in der modernen Litteratur. Ein Beitrag zur Geschichte der Gefühle; Bilderstürmer in der Berliner Frauenbewegung; Gefährliche Straßen; Seele im Gefängnis.