Akiről az "Anna és a király" c. film szól: Anna Leonowens angol nevelő, utazó, író, feminista (1831–1915)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Akiről az "Anna és a király" c. film szól: Anna Leonowens angol nevelő, utazó, író, feminista (1831–1915)

november 17, 2016 - 17:19
1862-ben Mongkut, Sziám (Thaiföld) királya alkalmazta feleségei, valamint akkor 69 gyereke, közöttük a trónörökös nevelőjének.

Indiában született, apja angol katonatiszt, anyai ágon indiai felmenői is voltak - ezt saját és gyermekei jobb lehetőségei érdekében egész életében igyekezett titkolni. Hat és tizenöt éves kora között Angliában intézetben nevelkedett. 1847-ben a család a jemeni Adenbe költözött. a helyi lelkész és orientalista George Percy Badger és felesége tanították a lányt, ők figyeltek fel kiemelkedő nyelvérzékére, és több útjukra magukkal vitték.

Anna két évvel később visszatért Indiába. Házasságot kötött gyerekkori szerelmével, egy tisztviselővel, Szingapúrba költöztek. Már gyermekei születése előtt foglalkoztatta a nők oktatásának kérdése, és iskola alapítását tervezte. Perthben hozzá is fogott, de fia halála, majd lánya születése miatt ez egy időre abbamaradt. Férje halála után tanítani kezdett: brit tisztek gyermekei számára nyitott iskolát Szingapúrban, hogy eltartsa magát és gyerekeit.

1862-ben Mongkut, Sziám (Thaiföld) királya alkalmazta feleségei, valamint akkor 69 gyereke, közöttük a trónörökös nevelőjének. Az itt töltött hat évről írta a The English Governess at the Siamese Court című könyvét.

1869-ben New Yorkba ment, újságoknak dolgozott, és többek közt a Sziámban szerzett tapasztalatairól, valamint az ottani nők alávetettségéről írt kritikus hangú cikkeket - a bennük foglaltak egy részét (pl. az egyik ágyas kivégzését) az uralkodócsalád leszármazottai később hevesen tagadták. Leonowens többfelé utazott, Oroszországban is járt. New Yorkban bejáratos volt az irodalmi szalonokba, barátságot kötött pl. a Tamás bátya kunyhója c. rabszolgaság-ellenes regény írójával, -val. Az eszmékről írt egykori munkaadója fiának is, aki állítólag az ő hatására vezetett be reformintézkedéseket, melyek a rabszolgaság 1915-ös eltörléséhez vezettek.

Végül Kanadában, Halifaxban telepedett le. Alapító tagja volt a Nova Scotia College of Art and Design és a Local Council of Women of Halifax-nak. Szorgalmazta a nők tanulását, a nőjogok elismerését. 1895-ben társaival létrehozták a helyi nőtanácson belül a Woman's Suffrage Association-t, melynek elnökévé választották. 

Margaret Landon amerikai író 1944-ben regényes életrajzban dolgozta fel Sziámban töltött kalandjait. E könyvnek számops filmadaptációja született, az egyik, az Anna és a király címmel nálunk is látható volt. További érdekesség, hogy Eliza húga unokája Boris Karloff filmszínész. 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Anna Sandström svéd pedagógus, oktatási reformer, feminista (1854–1931)

szeptember 01, 2017 - 14:23

1874-ben végzett a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképzőben. Egyetemre nem mehetett, Stockholmban az Ahlinska skolan-ban, majd a Södermalms högre läroanstalt för flickor-ban tanított 1883-ig. Elégedetlen volt a lányiskolák tananyagával, ezért hogy eredményesebben taníthasson, továbbképezte önmagát is, franciát, latint, történelmet és irodalmat tanult. Alaposan ismerte a reformpedagógiával foglalkozó irodalmat és maga is publikált a témában.

Emma Willard amerikai pedagógus (1787–1870)

április 08, 2017 - 20:43

A Troy Female Seminary, az első amerikai nőnevelő iskola alapítója. A legbefolyásosabb iskolák egyike, a mai napig működik Emma Willard School néven. Emma Hart farmercsaládból származott, szülei támogatták, hogy tanár legyen belőle. 1804-ben kezdett tanítani, 1807-ben már iskolaigazgató volt. 1809-ben házasságott kötött John Willard orvossal, ez azonban nem akadályozta abban, hogy tovább tanítson. 1821-ben megnyitotta saját iskoláját, ahol komoly oktatás folyt.

Adelaide Sophia Hoodless kanadai reformer (1857–1910) 

február 24, 2017 - 15:02

Már akkor szorgalmazta a nők élethosszig tartó tanulását, amikor nem is ismerték ezt a fogalmat. Különösen fontosnak tartotta az egészségügyi, higiénés és korszerű háztartástani ismereteket. 1895-ben megalapította a Canadian National YWCA nőegyletet, egyik alapítója volt a később nemzetközivé vált Women's Institute mozgalomnak, a National Council of Women és a Victorian Order of Nurses egyesületeknek. Remek szónok volt, az országban tartott előadókörútjai telt házak előtt zajlottak. 1898-ban az oktatási miniszter felkérésére írt Public School Domestic Science címmel tankönyvet.