Tudósítás az elmegyógyintézetből és 72 nap alatt a Föld körül: Nellie Bly amerikai újságíró (1867–1922)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Tudósítás az elmegyógyintézetből és 72 nap alatt a Föld körül: Nellie Bly amerikai újságíró (1867–1922)

április 09, 2017 - 22:58
Az első női újságíró sztár, a nők és a kiszolgáltatottak elszánt bajnoka. 

1885-ben egy Elizabeth Cochran nevű 21 éves ifjú hölgy szemrehányó levelet írt a Pittsburgh Dispatch szerkesztőjének, George Maddennek, hogy a lap nem támogatja a női választójogi mozgalmat és a nők jogát az önálló munkavállalásra. A kiadóra akkora benyomást tett a levél, hogy rögtön szerződtette lapjához íróját, aki a Nellie Bly írói nevet választotta.

Munkája során a csipkés-habos „női” témák helyett szociális problémákkal, korrupcióval foglalkozott. Rövidesen New Yorkba ment, ahol meggyőzte Joseph Pulitzert, hogy szerződtesse lapjához, a New York World-höz.

Nellie szenzációs munkát végzett. Betegséget színlelve heteket töltött egy elmegyógyintézetben, és keserves tapasztalatai régóta szükséges reformokat indítottak el. Más alkalommal lopott, majd leleplező riportot írt arról a megalázó módról, ahogyan a női őrizetesekkel bánnak.

A legnagyobb szenzációt világkörüli útja szolgáltatta, amelyben megpróbálta Verne regényhősének, Phileas Fogg-nak 80 napos rekordját megdönteni. A korabeli sajtó állandó figyelme közepette Nellie 72 nap, 6 óra és 11 perc alatt tette meg az utat. Nellie Bly az első világháborúban sem tagadta meg önmagát – haditudósító lett, elsőként a nők között. 

Életéről 72 nap alatt a Föld körül címmel dokumentumfilm is készült. 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Anna Tomaszewicz-Dobrska, az első lengyel orvosnő (1854–1918)

május 25, 2015 - 21:53

Az első nő, aki orvosi gyakorlatot folytatott Lengyelországban. Zürichben járt egyetemre, tanulóévei alatt Edward Hitzig professzor asszisztense volt. 1877-ben diplomázott, rövid ideig Berlinben és Bécsben dolgozott.

 

Hazájában szeretett volna dolgozni, de mert nő volt, nem kapott engedélyt az államvizsga letételére, így nem tudott belépni  az orvoskamarába, ami a praktizálás alapfeltétele volt.

Elkeseredésében Szentpétervárra költözött, ahol letehette az államvizsgát, ami feljogosította orvosi működésre Oroszországban és Lengyelországban.

 

Jenny Kidd Trout, az első kanadai orvosnő (1841–1921)

május 25, 2015 - 21:55
Az első kanadai orvosnő skót emigránsok gyereke, Stratfordban nőtt fel. Iskolái elvégzése után házasságkötéséig tanított, de orvos akart lenni, férje támogatta ambicióját. Mivel abban az időben Kanadában nőket nem fogadott orvosegyetem, az Egyesült Államokban a Pennsylvania egyetem hallgatója lett és 1875-ben lediplomázott. Ugyanabban az évben külön engedéllyel letehette Ontario államban a regisztrációs vizsgát, és az első nő lett, aki orvosi gyakorlatot folytathatott Kanadában.

Rita Levi-Montalcini, Nobel-díjas olasz orvos, neurológus (1909–2012)

május 25, 2015 - 21:58

Konzervativ család lánya, nehezen tudta apját meggyőzni, hogy egyezzen bele egyetemi tanulmányaiba. A torinói orvosi egyetemet 1936-ban végezte el, az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ez rövid ideig tartott, Mussolini 1938-ban kibocsátott rendelete kizárta a zsidókat a tudományos pályáról. A bújkálás évei következtek, egészen a háború végéig. 1947-ben elfogadott egy állást St. Louis-ban a Washington egyetemen. Egy évről volt szó, harminc lett belőle, komoly tudományos eredményekkel. 1962-ben Rómában is létrehozott egy kutatólaboratóriumot, ettől kezdve idejét megosztotta St.