Festők és festmények

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Festők és festmények

november 10, 2011 - 07:44

A Kerényi Imre által rendelt festmények számtalan véleményre ihlették a magyar nyomtatott és elektronikus sajtót egyaránt, de az alkotók neme még sehol, senkinek nem tűnt fel.

 

Nem azt mondom, hogy erre a listára elegáns dolog felkerülni, csak annyit veszek észre, hogy ezek szerint természetes dolog, hogy nálunk MINDENHONNAN hiányoznak a nők ?

Illetve hogy SEHONNAN nem hiányoznak ?

 

1. Dualizmus kora (1867–1914) – Szinte Gábor

2. Az első világháború (1914–1918) – Somogyi Győző Csaba

3. A tanácsköztársaság (1919) – Filep Sándor

4. Trianon (1920) – Kiss Tibor

5. Horthy Miklós kora (1919–1944) – Incze Mózes

6. A második világháború (1939–1945) – Bráda Tibor István

7. A holokauszt (1944–1945) – Gyémánt László Mihály

8. Rákosi Mátyás kora (1949–1953) – László Dániel

9. Forradalom és szabadságharc kora (1956) – Kocsis Imre

10. Kádár János és kora - Rényi Krisztina

11. Nagy Imre újratemetése (1989) – Galambos Tamás

12. Nemzeti Színház (1837–2002) –Atlasz Gábor

13. Lovasroham (2006. október 23.) – Korényi János

14. A vörös iszap (2010–2011) – Szentgyörgyi József

15. Új alkotmány születik (2011. április 25.) - Szkok Iván

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Sylvia Plath: Függőleges vagyok

január 03, 2010 - 17:47

De inkább vízszintes volnék.
Nem vagyok fa, gyökerem nem fogja a földet,
Nem szív ásványi sókat, anyai szeretetet,
Márciusban nem hozok új levelet,
Nem vagyok virágágyak szépe,
Nincsenek láttomon Ah!-ok, nem kerülök
mutatós festményre,
Tudatlanul kell nemsoká ellhulnom,
Hozzám képest egy fa halhatatlan,
S egy virágfej nem nagy, de megdöbbentőbb,
S én azt a sok évet, ezt a vakmerőséget akarom,
együtt.

Ha már szóba hoztátok a szülés utáni depressziót...

január 03, 2010 - 22:50
Charlotte Perkins Gilman (Kép: Wiki)

... olvassátok el Charlotte Perkins Gilman témába vágó, önéletrajzi ihletésű novelláját, melyben megörökíti a "zseniális" Dr. Silas Weir Mitchell "rest cure" nevezetű módszerét, ami minden volt, csak "kúra" nem. Az orvos egyébként a novella hatására, mely szembesítette annak káros hatásaival, változtatott módszerén.

Női karakterek és science-fiction 1.

január 04, 2010 - 20:17
Misato Katsuragi

Ha az ember találkozik egy jó történettel, általában szeret azonosulni a főhőssel vagy egy-egy karakterével. A legtöbb science-fiction könyvvel, filmmel az a problémám, hogy a férfi olvasóknak-nézőknek kedveznek: a nőnemű szereplők vagy érdektelenek, a háttérben húzódnak meg, vagy pedig a megszokott, sztereotip képet közvetítik, és hát az ember lánya, ha helyén van az értékrendje, nem igazán képes azonosulni egy hős megmentőre váró, sipítozó hisztérikával, aki a legjobb esetben is csupán csinos kiegészítő a hős férfi mellett.