Elisabeth Gnauck-Kühne német közgazdász, író, nőjogi aktivista (1850–1917)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elisabeth Gnauck-Kühne német közgazdász, író, nőjogi aktivista (1850–1917)  

március 31, 2018 - 17:45
Az első német szociálpolitikus nő.

Blankenburgban született, értelmiségi családba. A tanítóképző elvégzése után Párizsban majd Londonban vállalt magántanítói állást. 1875-ben szülővárosában Erziehungsinstitut für Töchter höherer Stände elnevezéssel lánynevelő iskolát nyitott, amelyet házasságáig vezetett. 1890-ben elvált, és külön miniszteri engedéllyel szociológiát és közgazdaságtant tanult Berlinben. Az 1895-ben Erfurtban tartott 6. Evangelisch-Soziale Kongress egyik előadójaként ő volt az első, aki a nőkérdést keresztény nézőpontból mutatta be. Nagy feltűnést keltett a Tägliche Rundschau-ban  "Der Wettbewerb zwischen Mann und Frau" címmel megjelent cikke.  Katholischen Frauenbundes néven 1903-ban katolikus nőszövetséget alapított. 

Néhány munkája: Das Universitätsstudium der Frauen. Ein Beitrag zur Frauenfrage; Die soziale Lage der Frau; Einführung in die Arbeiterinnenfrage; Warum organisieren wir die Arbeiterinnen; Die Organisation der Patronagen, Christine; Aus Wald und Flur. Märchen für sinnige Leute. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Gabrielle Duchêne francia pacifista, feminista (1870–1954)

március 31, 2018 - 22:08

Párizsban született, apja a város főkertésze volt, jómódban nőtt fel.

Fiatalon rádöbbent, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben él a dolgozó nők nagy tömege. 1908-ban L'Entraide néven varrónők részére szövetkezetet alapított, amely később szakszervezeti funkciókat is ellátott. 1913-ban létrehozta a Conseil national des femmes françaises(francia nők egyesülete) munkás szekcióját. Követelte, hogy a nők ugyanannyi bért kapjanak, mint a férfiak.

Simone Chapuis-Bischof svájci tanár, nőjogi aktivista  (sz. 1931)  

március 15, 2018 - 21:33

Baselban született, az egyetem elvégzése után Vaud tartományban kapott tanári állást. Fölháborodott, amikor rájött, hogy a vele együtt végzett férfi tanárok 30 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a nők, és az évek folyamán ez a különbség csak növekedni fog. Az ötvenes években Svájcban a nőknek még nem volt szavazati joguk, a közéletben nem játszottak szerepet. Ez indította el harcát a választójogért, az egyenlő bánásmódért, az anyaság támogatásért, az abortusz legalizálásáért.