Ambrosia Tønnesen norvég szobrász (1859–1948)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ambrosia Tønnesen norvég szobrász (1859–1948)

január 27, 2017 - 23:55

Az első norvég női szobrász karizmatikus egyéniség volt, tehetséges, öntörvényű, sikeres. Ålesundban született, a Borgerlige Pigeskole elvégzése után Bergenben volt tanítónő. A neves szobrász, Stephan Sinding tehetségesnek találta és tanítványának fogadta. Első kiállítása is Bergenben volt. 1885-ben Berlinben, 1887-ben Párizsban tanult, ahol végül tobb, mint húsz évet töltött, a helyi művészvilág befogadta. Dolgozott bronzzal és márvánnyal, készített mellszobrokat és hatalmas méretű alkotásokat. 1910-ben tért haza és Mindeben telepedett le, ahol haláláig több, mint 70 szobrot készített. Franciaországban az Ordre des Palmes académiques, hazájában a Litteris et Artibus és a Kongens fortjenstmedalje i gull kitüntetéseket kapta meg. Megmintázta az első norvég feministát, et is:

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Harriet Hosmer amerikai szobrász (1830–1908) 

október 09, 2017 - 21:44

Művészi képességei korán jelentkeztek. Komoly, haladó szellemű nevelésben részesült. 1850-ben az első nő volt, aki engedélyt kapott a Missouri Medical College anatómiai előadásainak látogatására. Néhány évvel később Európába utazott, Rómában és Londonban élt és alkotott, szobrait a kritikusok és a nagyközönség egyaránt ünnepelte. 

Néhány műve: Beatrice Cenci; The Sleeping Faun (Az alvó faun); Zenobia in Chains (A leláncolt Zenóbia); Queen of Palmyra (Palmyra királynője); Puck; Isabella of Castille.  

Louise Bourgeois szobrász (1911–2010)

december 20, 2016 - 00:08
Louise Bourgeois

Párizsban született és folytatta művészeti tanulmányait, majd 1938-ban az Egyesült Államokba költözött, az Art Students League-en (New York) folytatta tanulmányait. Kezdetben festett, a negyvenes években érdeklődése a szobrászat felé fordult. Korai szobrai absztrakt és szerves formák voltak, gyakran fafaragás. A Femme Maison (1946-7) c. sorozatban a nők fejét házakkal helyettesíti, ezzel kritizálva a hagyományos női szerepeket. A hatvanas években már bronzzal, kővel és gumival is dolgozott, munkái egyre monumentálisabbak lettek.

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.