Constance Ellis ausztrál orvos (1872–1942)

március 18, 2016 - 01:10

Az első ausztrál nő, aki a melbourne-i egyetemen orvosi diplomát szerzett.

Arcképcsarnok

Társadalom

Orvosok és egészségügyi szakemberek

Constance Ellis

1899-ben végzett, sebészetből második, belgyógyászatból harmadik volt évfolyamán. Rezidens éveit a Royal Melbourne Hospital-ban és a Royal Children's Hospital-ban töltötte. 1903-ban visszatért az egyetemre, ahol elkészítette és megvédte doktori disszertációját, ő volt az első nő, aki ezt a címet megszerezte. A Queen Victoria Hospital patológusaként dolgozott, 1920-ban főorvosi kinevezést kapott. A University of Melbourne első nő demonstrátora és előadója volt. A Victorian Medical Women's Society alapító tagja és elnöke volt. Alapító tagja és alelnöke volt a Victorian Baby Health Centres Association-nak. Constance Ellis 1942-ben halt meg.

első nő

Ausztrália

Victorian Medical Women's Society

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Anna Tomaszewicz-Dobrska, az első lengyel orvosnő (1854–1918)

május 25, 2015 - 21:53

Az első nő, aki orvosi gyakorlatot folytatott Lengyelországban. Zürichben járt egyetemre, tanulóévei alatt Edward Hitzig professzor asszisztense volt. 1877-ben diplomázott, rövid ideig Berlinben és Bécsben dolgozott.

Hazájában szeretett volna dolgozni, de mert nő volt, nem kapott engedélyt az államvizsga letételére, így nem tudott belépni az orvoskamarába, ami a praktizálás alapfeltétele volt.

Elkeseredésében Szentpétervárra költözött, ahol letehette az államvizsgát, ami feljogosította orvosi működésre Oroszországban és Lengyelországban.

Marie Heim-Vögtlin, az első svájci orvosnő (1845–1916)

május 30, 2015 - 22:24

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett.

Anna Bayerová, a második cseh orvosnő (1853–1924)

május 30, 2015 - 22:32

Melnikben született, az akkori osztrák-magyar monarchiában nők nem járhattak egyetemre, ezért Svájcba ment és Zürichben, majd Bernben volt egyetemi hallgató. 1881-ben végzett, de mivel hazájában nem ismerték el diplomáját, Bosznia-Hercegovinában kezdett praktizálni. 1883-tól svájci kórházakban dolgozott, tüdőgyógyászatra szakosodott. 1907-ben egy genfi szanatóriumot bérelt, ez, mivel az üzleti részhez nem értett, nem volt nyereséges. 1909-től néhány évet Angliában töltött.