Hedy Lamarr (1914–2000) színésznő és feltaláló

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hedy Lamarr (1914–2000) színésznő és feltaláló

október 17, 2011 - 15:06
Gondosan titkolták – hollywoodi imázsával nem fért össze – hogy a gyönyörű „végzet asszonya” eredeti gondolkodású feltaláló. Véleménye szerint – és ezt gyakran hangoztatta - „Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy álljon nyugodtan és nézzen bután.”

A jómódú bécsi bankár lánya, Hedwig Eva Maria Kiesler 1914. november 9-én született. Nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házitanárok nevelik, tízéves korában már négy nyelven beszél, kiválóan zongorázik és táncol. 16 évesen Max Reinhardt színiiskolájának növendéke, egy év múlva komoly szerepet kap a Geld Auf der Strasse (Pénz az utcán) című filmben. A világhírt az 1932-ben forgatott cseh film, az Extase (Eksztázis) hozza meg, melyben egy rövid jelenetben mezítelenül jelenik meg.

Hedwig 1933-ban szülei kívánságára feleségül megy Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz. A társasági életen kívül férjével részt vesz a különböző fegyverbemutatókon, vásárokon, kinek tűnne fel, hogy az asszony nemcsak dekorativ, de gyors felfogású is, megismerkedik a fegyvertervezéssel, technológiákkal. A házasság nem boldog, a zsarnoki természetű férfi felesége minden pillanatát ellenőrzése alatt tartja, karrierjét nem engedi folytatni.

Ausztria német megszállásakor Hedwig megszökik férjétől, Londonba, majd onnan az Egyesült Államokba megy. A Normandie fedélzetén írja alá szerződését a Metro Goldwyn Mayer képviselőjével, akinek egyetlen kikötése, hogy változtasson nevet (az Eksztázis Amerikában be volt tiltva) – így születik meg Hedy Lamarr, a világ legszebbjének kikiáltott sztár.

A világháború éveiben Hedy tőle telhetően segíteni akart befogadó hazájának. A híradásokból tudta, hogy a szövetségesek igen sok torpedót veszítenek. Hedy első házassága idejéből komoly ismeretekkel rendelkezett a fegyverekről, a torpedókról is. Tudta, hogy a rádió irányítású torpedókat a frekvencia ismeretében könnyen blokkolni tudja az ellenfél. Hedynek brilliáns ötlete támadt – ha a jel gyorsan „ugrál” frekvenciáról frekvenciára, és a kibocsátó és a fogadó azonos rendben vált, akkor a jelet nem lehet kívülről megzavarni. Elmélete gyakorlati kidolgozásában George Antheil zeneszerző volt a munkatársa. 

A kidolgozott találmányt Secret Communication System (titkos kommunikációs rendszer) néven nyújtották be a National Inventor's Council-hoz 1940 decemberében, a szabadalmat 1942. augusztus 11-én kapták meg, és felajánlották a haditengerészetnek. A katonai vezetés, a napjainkban szórt spektrumú frekvenciaugratásos adásmódként ismert tervét, gyanakodva fogadta, és az elismerő szakmai vélemények ellenére nem foglalkoztak vele.

A találmány tényleges hasznosítása sokat késett – a tengerészet először 1982-ben, a kubai blokád hadihajóinak kommunikációs rendszerénél vetette be, három évvel a Lamarr/Antheil szabadalom védettségének lejárta után. 

Hedy Lamarr és George Antheil soha, egyetlen fillért sem kaptak ötletükért, de többszáz találmányi leírás hivatkozik rájuk. A módszert ma nemcsak a katonai hírszerzés alkalmazza, a civil élet számtalan területén, pl. a mobil telefonrendszereknél, így a WiFi és a Bluetooth eszközökben, de tulajdonképpen minden zavarvédett rádiós átvitelben alkalmazzák és használják.

Az erkölcsi elismerést 84 éves korában kapta meg – az Electronic Frontier Foundation 1997-ben a technika úttörőjének járó kitüntetést adományozta Hedy Lamarrnak.

2000. január l9-én, Casselberry-i otthonában halt meg. Utolsó kívánságának megfelelően hamvait a bécsi erdőben szórták szét.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Ladomerszky Margit színész (1904–1979)

december 17, 2019 - 19:12

1924-ben végzett az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláján, Székesfehérváron kapott szerződést. Az elkövetkező években játszott Kaposváron, Pécsen, Szegeden.

1929-ben szerződött el a Vígszínházhoz, sok komoly szerepet kapott. 1945-től a Nemzeti Színház tagja, egészen nyugdíjazásáig.

Kitűnő színpadi megjelenésű, nagy beszédkultúrájú színésznő volt, drámai és komikai szerepekben egyaránt nagy sikereket ért el. Leghíresebb szerepe talán Warrenné volt, Shaw Warrenné mestersége c. darabjában. Gyakran szerepelt a rádióban és filmeken is.

Benedetta Rosmunda Pisaroni olasz operaénekes (1793–1872)

február 04, 2017 - 00:01

Apja volt az első, aki felismerte tehetségét, Milánóba utazott vele és a kor legjobb énektanáraihoz járatta. Első fellépése 18 évesen Bergamoban volt. Az 1812/13-as szezonban Placenzaban a Teatro Comunale színpadán lépett fel. Egyre népszerűbb lett, Meyerbeer és Rossini is elismerte tehetségét. 1816-ben hímlős lett, a betegség következtében addig szoprán hangja altra váltott. A váltás nem hátráltatta, sőt jót tett karrierjének. A nápolyi Teatro San Carlo szerződtette, ahol Rossini az ő számára komponált több nagy szerepet.

Maria Sibylla Merian német természettudós, illusztrátor (1647–1717)

április 09, 2017 - 14:21

A világhírű rézkarcművész és könyvkiadó Matthäus Merian lánya gyerekkorától érdeklődött a virágok, lepkék iránt, megfigyelte és - a barokk túldíszítettségétől mentesen - aprólékos pontossággal lefestette őket. Apja halála után virágfestő mostohaapja tanította rajzra és rézmetszésre. Házassága és két lánya születése sem szabott gátat a tevékenységének, amit 1665-ben Nürnbergbe költözve még festőiskola nyitásával és könyvkiadó működtetésével is tetézett.

Florence Sutro amerikai zenész, jogász, feminista (1865–1906)

április 09, 2017 - 22:44

Az első nő az Egyesült Államokban, aki zenei doktorátust szerzett. Zenei tehetsége gyerekkorában jelentkezett, 13 éves korában egy Liszt darab eljátszásával nyert versenyt. A Grand Conservatory of New York hallgatójaként diplomázott. Házasságot kötött Theodore Sutro ügyvéddel, akinek a bíztatására beiratkozott az egyetem jogi karára, 1891-ben diplomázott, de az ügyvédi kamarába nem vették fel. Férjével együtt támogatták a női választójogi mozgalmat, 1895-ben Women in Music and Law címmel írt  könyvet.

A biztonsági gyerekülés feltalálója: Gertrude Muller

június 09, 2017 - 00:56

1887-ben született. Az International Business College elvégzése után először a Fort Wayne Electric Works-nél, majd a Van Arnam Manufacturing-nél dolgozott, ahol toalett berendezéseket gyártottak. Kisgyerekek részére készített összehajtható WC ülőkét, amely önállóan vagy felnőtt toalettre szerelve volt használható. Találmányát a cég nem fogadta el, ezért kilépett és 1924-ben létrehozta saját vállalkozását, a Juvenile Wood Products Company-t. A toidey seat-et további újdonságok követték, gyereklépcső, etetőszék, mosdó. Ő dolgozta ki az első autóba szerelhető biztonsági ülést gyerekeknek.

Basilides Mária operaénekes (1886–1946)

november 28, 2017 - 16:20

Jolsván született, ahol apja volt a polgármester, művészi tehetségét zeneművészeti főiskolát végzett anyjától örökölte. 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémiára járt, Sík József volt a mestere. Végzés után a Népopera szerződtette, 1911-ben a Quo Vadis című operában debütált. Csodálatos alt hangja a közönséget és a kritikusokat egyaránt elbűvölte. 1915-től az Operaház ösztöndíjas, majd 1917-tól rendes tagja lett, 1934-ben örökös tagnak választották.

Tabitha Babbitt, a körfűrész feltalálója

december 26, 2017 - 23:36

Hardwickban (Massachusetts) született és élt, a Harvard Shaker vallási közösség tagja volt. Asztalosműhelyben dolgozott, a nehéz fűrészelés megkönnyítésére tervezte és készitette el az első körfűrészt.

Az ő találmánya volt a rokka dupla forgófejének kidolgozása, amellyel gyorsabban és több fonalat lehetett előállítani. Része volt a szöggyártás megújításában is. Addig egyenként kovácsolták a szögeket, ehelyett kidolgozta új módszerét, amellyel egy vaslemezből egyszerre vágtak ki több darabot.

Kyung-Wha Chung koreai hegedűművész (sz. 1948)

március 23, 2018 - 20:08

Szöulban született, hatéves korában kezdett hegedülni. Kilencévesen már fellépett a szöuli filharmonikusokkal, a kritikusok szerint hibátlan, érett előadóként mutatkozott be. 1960-tól a New York-i Juilliard School of Music hallgatója, ahol a legendás hegedűtanár, Ivan Galamian növendéke volt. 1970-ben Londonban lépett fel, egy Csajkovszkij darabot adott elő, és egycsapásra világsztár lett. A Decca szerződtette, sorra jelentek meg lemezei. Fellépett a világ valamennyi neves koncerttermében, világhírű zenekarokkal, a legnagyobb karmesterekkel. 

 

Méhely Mária énekesnő (1880-1957)

február 17, 2019 - 22:46

1880. december 3-án született Budapesten. Apja Méhely Pál vasúti tisztviselő, anyja Czapf Júlia, aki tehetségesen zongorázott, de a műkedvelő zenélésen túl nem voltak előadói ambíciói. "Mici" tanítónői oklevelet szerzett, de művészi hajlamokkal bírt, így énekelni, zongorázni és festeni tanult. Összejöveteleken sikert aratott slágereinek előadásával. 

Bárdos Alice hegedűművész, tanár (1896–1944)

július 19, 2019 - 16:50

Budapesi zenészcsalád lánya, Hubay Jenő tanítványa volt a Zeneakadémián, 1917-ben végzett. Pályája németországi koncertkörúttal indult, az elkövetkező években Budapesten és európai nagyvárosokban lépett fel. Szende László építésszel és zenekritikussal kötött házassága után 1922-től Szombathelyen éltek, ahol kezdetben magántanítványokkal foglalkozott, majd 1926-tól a zeneiskolában tanított. Gyerekei születése után ismét koncertezett és gyakran volt rádiófelvétele. A város kulturális életének fontos alakja volt, 1936-ban alapító tagja volt a Collegium Musicum együttesnek.

Moldován Stefánia operaénekes, drámai szoprán (1931–2012)

augusztus 24, 2019 - 17:22

1953-ban, Sipos Jenő tanítványaként végzett a budapesti  Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi Nemzeti Színház szerződtette, nyolc sikeres évet töltött ott. 1961-ben a budapesti Operaház magánékese lett, sorra kapta és bravúrosan megoldotta a nagy szerepeket.  

Néhány szerepe: Mimi (A bohémélet), Donna Elvira (Don Giovanni), Leonóra (Fidelio), Melinda (Bánk bán), Desdemona (Otello), Erzsébet (Don Carlos), Minnie (A Nyugat lánya).

Operaházi tagságának 25. évfordulóján Fodor Géza így fogalmazott: