Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost. A polgárháborút a felkelők nyerték 1883-ban, Marietát bebörtönzözték majd száműzték. Peruban töltött évei alatt sokat publikált, verseket, irodalmi és politikai esszéket. 1898-ban tért haza és a bontakozó nőmozgalom egyik vezetője lett.

Néhány munkája: Páginas del Ecuador; Dies Irae Patriótico; Madame Roland; A los héroes de mi patria.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hella Wuolijoki észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

március 01, 2017 - 22:28

Feminista, radikális politikai nézetekkel. Szoros kapcsolatban volt Bertold Brechttel és Makszim Gorkijjal. Műveiben gyakran megjelenik a régimódi falusi élet és emberek. Brechttel közösen írt műve a Herra Puntila ja hänen renkinsä Matti (Puntila úr és szolgája, Matti). Magyarul megjelent még A niskavuori asszonyok című regénye és A fűrésztelep-hercegkisaszszony című színdarabja.

Életéről 2010-ben Hella W. címmel finn dráma készült. 

Jožka Jabůrková cseh író, újságíró, feminista (1896–1942)

április 08, 2017 - 23:27

Szegény családba született, tudásvágya és intelligenciája segítette át a nehézségeken. Az első világháború idején a pacifista mozgalom támogatója, belépett a kommunista pártba. Újságírói karrierje a Rezsevacka című női magazinnál indult, hamarosan több regénye is megjelent. Könyvei az egyszerű emberek mindennapi életével,a nők gondjaival foglalkoztak. Cikkekben, előadásokban harcolt a munkásnők helyzetének javitásáért, a szegények iskoláztatásáért. A náci megszállás alatt letartóztatták, a ravensbrücki koncentrációs táborban halt meg. 1965-ben Prágában szobrot állítottak az emlékére.

Emily Murphy kanadai író, feminista (1868–1933)

március 25, 2017 - 00:42

A nőjogi aktivista csoport, a Famous Five (híres ötös) egyik tagja (a többiek: , Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlby). Az első békebíró nemcsak Kanadában, de a brit birodalomban is. A bíróságon első munkanapján egy ügyvéd tiltakozást jelentett be, mivel a nők – az érvényes törvények szerint – nem jogi személyek.