Schodelné Klein Rozália operaénekes (1811–1854)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Schodelné Klein Rozália operaénekes (1811–1854)

augusztus 29, 2017 - 22:00
Az első nemzetközi elismerést szerzett énekesnőnk, a Normafa névadója.

Kolozsváron született, az ottani Zenedében Schodel János tanítványa volt, akivel 15 évesen házasságot kötött. Pozsonyba költöztek, ahol éneket és színészmesterséget tanult. 1829. június 9-én debütált Agathe szerepében (Weber: A bűvös vadász). A következő években Bécsben és német színpadokon lépett fel. 1837-ben Pesten vendégszerepelt,  

1838-ban a Pesti Magyar Színház tagja volt három évig. A társulat szívesen kirándult a budai hegyekben álló, akkor még Viharbükknek nevezett fához. 1840-ben egy ilyen kirándulás alkalmával Schodelné Klein Róza fantáziáját megmozgatta a hatalmas, magányosan álló bükkfa, mely nagyon hasonlított Bellini Norma című operájának színházi a díszletére, és elénekelte a fa alatt a Norma-áriát. Ettől kezdve kezdték el Normafának nevezni a bükkfát, mely elnevezés lassan átterjedt a fa körüli rétre is, A fát 1927-ben egy vihar kidöntötte, de helyére újat ültettek, ahol egy emléktábla áll, Schodelné történetével. 

Schodelné 1841-től Hannoverben, Mainzban, Kölnben és Londonban lépett fel hatalmas sikerrel. 1843-tól ismét Pesten játszott, Erkel Ferenc rá írta a Báthory Mária és a Szilágyi Erzsébet című operáinak címszerepét. A szabadságharc bukása után haláláig bebörtönzött szerelmének, Nyáry Pálnak birtokát vezette. Fiatalon, negyvenharmadik születésnapján halt meg. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. 

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.

Liszt Ferenccel is játszott: Arma Senkrah amerikai hegedűművész

június 06, 2017 - 18:10

New Yorkban született 1864-ben, művészként megfordítva használta vezetéknevét (Harkness). Anyja tanította zongorázni és hegedülni, korán kiderült, milyen tehetséges. 9 éves volt, amikor Európába utaztak, hogy a legjobb tanároktól tanulhasson. Lipcsében Arno Hilf, Brüsszelben Henryk Wieniawski volt a mestere. 1873 és 1875 között a párizsi konzervatóriumban Joseph Massart foglalkozott vele. Első komoly sikere 17 évesen Párizsban volt, ahol a Paris Conservatoire versenyén első díjat nyert.