/Első megjelenés: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben. Tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. II. Pozsony: Phoenix Polgári Társulás, 2014, 61–64. Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető. A teljes kötet egyben letölthető innen./
[61] A nemzeti könyvtár 1924-ben – éppen kilencven évvel ezelőtt – értékes és különleges művekkel gazdagodott. Benczúr Gyuláné Boldizsár Kata Piroska ekkor fogalmazta meg, hogy a Magyar Asszonyok Könyvtára nevű könyvgyűjteményét a Széchényi Könyvtárnak ajándékozza. Előadásomban szeretném bemutatni azt az utat, amely a nevezetes ajándékozásig vezetett – s nem csak Boldizsár Kata Piroska egyéni életében. Legfőbb célom, hogy a magyar művelődéstörténet olyan összefüggéseire mutassak rá, amelyek logikus történetté összeállva megmutatják a női generációk egymásba kapcsolódó tevékenységének áldásos hatását a magyar kultúrára.
A nők szerepvállalásának előtérbe kerülését szokás a nagy történelmi folyamatok hatásával, a felvilágosodás eszméinek hazai terjedésével magyarázni. Ismert érvek, hogy az önálló nemzeti létnek mennyire fontos letéteményesei a nők, akik a felnövekvő nemzedékek első nevelői, valamint hogy a fejlődő irodalom mennyire igényli a női olvasóközönséget. Nagyon sok forgalomban levő magyarázatból kimarad azonban mindaz, amit a nők saját maguk tettek szellemi és politikai egyenjogúsításukért és a szuverén alkotás jogáért.
A továbbiakban bemutatom a főbb eseményeket, amelyek alátámasztják azokat a kapcsolódásokat, amelyek a nőemancipáció ügyében munkálkodók között léteztek és tovább hagyományozódtak. Nem lehet most célom az egyes személyek munkásságának részletes ismertetése, sokkal inkább az, hogy a folyamatokat láttassam és a kapcsolódási pontokat érzékeltessem. A vázlatos áttekintés során a pozsonyi országgyűléstől eljutunk az 1924-es ajándékozási szerződésig és láthatjuk, hogy a nőemancipációért tevékenykedők támaszkodtak az elődök, vagy a kortársak munkájára, rokoni, baráti, mester-tanítványi vagy munkatársi kapcsolat fűzte őket össze, közös jellemzőjük pedig a segítő attitűd volt.
A modern nőmozgalom forrásvidékének Magyarországon is a XVIII. század vége tekinthető. Ekkor, az 1790-es pozsonyi diétán szólalt fel Brunszvik Antal aki a nőnevelés, az állami leányiskolák szervezésének szükségességéről beszélt. Ugyanennek az országgyűlésnek még fontosabb eseménye, hogy ekkor nyújtották be „A’ magyar anyáknak az ország’-gyűlésére…”Mary Wollstonecraft híres kiáltványa napvilágot látott. A címben említett „alázatos kéréssekkel” ellentétben a következő mondatot olvashatjuk:
„Most nyissatok nekünk tágasabb kaput a velünk született szabadságra”.
Néhány évtizeddel később (1828-ban) Brunszvik Antal lánya, Teréz kisdedóvót alapít, elsőként a Monarchiában.
Éppen ebben az időben folyik a Tudományos gyűjtemény hasábjain a nők irodalmi működésről szóló kemény vita. (Figyelemre méltó, hogy a Tudományos gyűjtemény egyik cikkírója már néhány évvel e vitát megelőzve hivatkozott Mary WollstonecraftSzegfi Mórné Kánya Emília – aki a fenti vita évében született – vállalta magára. A tollforgatásban már gyakorlott fiatalasszony, aki korán kötött, sikertelen házasságából menekülve önálló egzisztenciát próbált teremteni, nagy nehézségek árán 1860-ban végre megindíthatta lapját. Így ő lett a Monarchia első lapszerkesztőnője.
Lapja, a Családi Kör az első időszakban élen járt az emancipációs törekvések népszerűsítésében. Később a Pesti Jótékony Nőegylet hivatalos lapja lett. Kánya Emilia visszaemlékezéseiben így ír saját szerepéről:
Én az én szerény helyzetemben csak az eszmét tudtam adni, közreműködni a kivitelben, odaadni nappali és éjjeli munkámat, a többi érdem az én kedves nőtestvéreimé volt, akik megértettek, felkaroltak.
Kik is ezek a nőtestvérek? a Pesti Jótékony Nőegylet tagjai, Veres Pálné, Bohusné Szőgyény Antónia és mások.
Veres Pálné Benitzky Hermin 1865-ben teszi közzé Jókai lapjában, A Honban Felhívás a nőkhez!Bohusné Szőgyény Antónia egyik jelentős cselekedete szintén az 1865-ös évhez kapcsolódik. Az általa kezdeményezett gyűjtésből ebben az évben rendezték be a Széchényi Könyvtár dísztermét. Nem véletlen, hogy az itt tartott egyik első rendezvény a Brunswick Teréz tiszteletére tartott emlékülés volt. Az eseményen elhangzott ünnepi beszéd a Monarchia első kisdedóvójának alapítóját Széchenyi Istvánnal állította párhuzamba, aki „az anyagi fejlődést, az indusztrializmust indította meg és közvetlenül rakta le alapjait annak a Magyarországnak, amely csak ’lesz’ – Brunswick Teréz az indusztrializmus nyomában járó (…) veszedelmeket igyekezett közneveléssel tompítani”Zirzen Jankát ajánlotta az igaz- gatónői székbe. Választását Zirzen Janka hosszú, eredményes munkája fényesen igazolta. Zirzen Janka érdemei a nők modern pályákra való felkészítésében elévülhetetlenek. Az ő intenciójára alakult meg a Mária Dorothea Egyesület és megindult a Nemzeti Nőnevelés (1880-1919) című pedagógiai folyóirat, mely negyven éves fennállása alatt a magyar nevelésügy fontos orgánuma volt. A lap rendszeresen közölte a kor értelmiségi nőinek tanulmányait (Geöcze Sarolta, De Gerando Antonina, Zirzen Janka, Karacs Teréz, Gyarmathy Zsigáné, Ritoók Emma, Bédy-Schwimmer Rózsa stb.) Az első értelmiségi nők szinte kötelességüknek érezték, hogy elődeik teljesítményét megóvják a feledéstől. Egyben mintát, követésre méltó példát is találtak kutatásuk tárgyában. Magas képzettségükkel a közjót kívánták szolgálni.
A Zirzen Intézet tanári kara 1876-ban Boldizsár Kata Piroska segédtanítónő személyében új taggal bővült. 1882-től már rendes tanítónő, földrajzot és a történelmet oktat. 1892-ig marad az intézet kötelékében – ekkor megy férjhez Benczúr Gyulához – tehát tizenhat évig volt Zirzen Janka közvetlen munkatársa.
Boldizsár Kata Piroska (1854-1928) különleges női könyvgyűjtemény alapjait vetette meg 1888-ban, amelyet több évtizednyi folyamatos gyűjtés és fejlesztés után 1924-ben a Széchényi Könyvtárnak ajándékozott. Történelmi jelentőségű vállalkozásának célja, hogy összegyűjtsön minden olyan dokumentumot, amelyet nők hoztak létre, nőkről szól, vagy a nőkérdést tárgyalja. A régi magyar irodalom korszakától a huszadik század eleji munkákig terjed a gyűjteményben található művek sora: az 1624-ben kinyomtatott, Károlyi Zsuzsanna tiszteletére elmondott prédikáció épp úgy ott van a polcon, mint Götz Irén A radium emanatio quantitativ meghatározásáról szóló doktori értekezése, vagy a korabeli modern nőmozgalom dokumentumai.
A gyűjtemény magyar és idegen nyelvű anyagból áll. A 930 magyar nyelvű mű mellett 263 angol, 453 francia, 1335 német, 86 olasz és 10 egyéb nyelvű mű található. A könyvtár hungaricum könyvtárnak indult, fő célja az volt, hogy a magyar és a magyar vonatkozású anyag tekintetében mindent összegyűjtsön, ami nőírók tollából származik, vagy amit nőkről, vagy a nőkérdésről írtak.
A Magyar Asszonyok Könyvtára állományának részletesebb bemutatása megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár díszes albumának tanulmányában,Máté Jánosné levelezése – a nők helyzetéről, családi és társadalmi szereplehetőségeikről.
Bulyovszky Lilla, Gyarmathy Zsigáné, nőköltők antológiái, életrajzok, naplók sorakoznak a polcokon e korszakból.
Fáylné Hentaller MariskaTorma Zsófia és Geöcze Sarolta, valamint Erdős Renée, Kaffka Margit, Lesznai Anna, Hoffmann Edit, Czeke Mariann (az első könyvtárosnő) műveit is.
Különleges kiadvány készült 1909-ben, a Petőfi almanach. Benne Petőfi Sándor költeményeinek fordításai találhatók, a 379. oldalon például a Reszket a bokor mert… című vers cigány fordítása.
A hazai és a nemzetközi nőmozgalom jelentős szereplőinek munkái, a nőmozgalmak dokumentumai és folyóiratai „feminizmus” tárgyszó alatt szerepelnek a könyvtárban. A magyar feminizmus úttörői közül Glücklich Vilma, Bédy-Schwimmer Rózsa, Mellerné Miskolczy Eugénia nevével találkozhatunk, valamint A Nő és a Társadalom című feminista folyóirat példányaival, a külföldiek közül Henriette Fürth, Rosa Luxemburg szerepel és olvashatjuk a nemzetközi nőkongresszusok anyagát. Ott vannak a híres pedagógusnők Ellen Key, Maria Montessori munkái.
A gyűjtemény legértékesebb részéről, a levelestárról és a gyűjtés módszereiről részletes leírás található a már említett Gyűjtők és gyűjtemények című kötetben megjelent tanulmányban.http://www.archivesdufeminisme.fr/liens/bib-marguerite-durand-presentation/ – Marguerite Durand alapította 1897-ben
http://www.londonmet.ac.uk/thewomenslibrary/about/ ourhistory.cfm – Millicent Fawcett alapította 1926-ban
http://www.aletta.nu/aletta/eng/about_aletta –1929-ben alapították, Aletta Jacobs-ról nevezték el.
Az értékes könyvekből és a Levelestárból álló Magyar Asszonyok Könyvtára az alapító halála után is gyarapodott, frissen megjelent munkáikat a női szerzők továbbra is eljuttatták a Széchényi Könyvtárba, volt tehát remény arra, hogy a különleges gyűjtemény ne csak megmaradjon, de fejlőd[63]jön is.Atörténelem alakulása azonban meggátolta ezt. Hosszabb hányattatás után a Magyar Asszonyok Könyvtára kötetei nagy hiányokkal ugyan, de ismét a Széchényi Könyvtárban találhatók, bár a gyűjtemény gyarapodása a második világháború után megszakadt.
Méltó feladatunk lehet a Magyar Asszonyok Könyvtárát Csipkerózsika álmából feléleszteni, az éppen 160 évvel ezelőtt született alapító emléke előtt tisztelegni, aki
végrendeletében és élőszóban is kifejezte azt az óhaját, hogy e könyvtár ne záródjon le az ő alapvető munkájával.
Ahogy a bevezetőben megjegyeztem, fontos tudni arról, hogy a nők maguk mittettek szellemi és politikai egyenjogúsításukért és a szuverén alkotás jogáért. Másfelől pedig előadásom főhajtás volt az utunkat kikövező honleányok, tanárnők, írónők előtt, bár dolgozatomból sok száz érdemes név maradt ki.
A Magyar Asszonyok Könyvtára meggyőzően bizonyítja a női alkotóképesség erejét, a női nemzedékek egymásra épülő, kitartó munkáját és láthatóvá teszi a nők tevé- kenységének maradandó hatását a magyar kultúrára. A mára rendelkezésre álló, szinte korlátlan technikai lehetőségek segítségével Boldizsár Kata Piroska műve közkinccsé tehető és munkája a mai kor igényei szerint folytatható.
itt.
