Afrika

Christine Schuler-Deschryver

A világ „nemi erőszak-fővárosaként” ismert Kongóban, Eve Enslerrel, a Vagina monológok írójával együtt, megalapította a City of Joy nevű központot nemi erőszak-túlélők számára, ahol segítenek

Atuki Turner

 „A nők minden napot tegyenek nőnappá azzal, hogy harcolnak a jogaikért és harcolnak az erőszak ellen. Tudniuk kell, jogukban áll megtiltani, hogy a lányukat kivegyék

Azza Soliman

Azza Soliman prominens egyiptomi ügyvéd és nőjogi aktivista, a nők számára jogi segélyt nyújtó és a nemek egyenlőségéért küzdő Center for Women’s Legal Assistance (CEWLA)

Tsitsi Dangarembga

A modern afrikai klasszikusok legjobbjai között tartják számon. Az irodalom mellett a filmkészítés is foglalkoztatja. Munkáiban visszatérő motívum a patriarchális családmodell elnyomó természete, a nők

Blythe Loutit

Natalban született, tájképfestő anyja nyomdokait követve a dél-afrikai Botanic Research Institute illusztrátora. Itt találkozott a Rudi Loutit biológussal, házasságkötésük után Namibiában telepedtek le. Az ország vadállományát,

Assia Djebar

Fatima-Zohra Imalayen – ez a polgári neve – Észak-Afrika egyik legismertebb írója, franciául publikált. Apja haragjától tartva első regényét Assia Djebar álnéven adta ki, későbbi

Flora Nwapa

A modern afrikai irodalom anyjának szokták emlegetni. 1957-ben diplomázott az ibadani egyetemen, majd Edinburgh-ban végezte posztgraduális tanulmányait. Hazájába való visszatérése után több fontos posztot töltött

Grace Ogot

Ugandában és Angliában tanult ápolónőnek, dolgozott szülésznőként, tudósító volt a BBC-nél, majd hazáját képviselte az ENSZ-ben és az UNESCO-nál, tagja a kenyai írószövetségnek. 1962-től publikált

Ruth First

Életcélja az apartheid rendszer elleni harc volt. Kamaszkorában csatlakozott az ifjúkommunista párthoz, hamarosan ismert szónok és szervező lett. Írói tehetségét is az ügy szolgálatába állította,

Doria Shafik

Az 1940-es évek nőmozgalmának legjelentősebb alakja, tevékenységének köszönhető, hogy az egyiptomi nők kivívták a szavazati jogot. 1940-ben doktorált filozófiából a Sorbonne-on, ezután hazatért. A francia