A feminizmus nem indított háborúkat. Nem ölte meg az ellenfeleit, nem állított fel koncentrációs táborokat, nem okozott éhínséget, nem élt kegyetlen módszerekkel. Harcait az oktatásért, a szavazati jogért, a jobb munkakörülményekért, a közbiztonságért, a gyermeksegélyezésért, a szociális ellátásért vívta. A bántalmazott és megerőszakolt nők számára felállított krízisközpontokért és menedékhelyekért, a menekült nők jogaiért, törvényi reformokért. Így hát amikor valaki azt mondja, hogy „én nem vagyk feminista”, azt kérdezem: Miért nem? Mi a feminizmussal a problémád?
A kortárs feminizmus karizmatikus alakja Newcastle-ban (New South Wales) született. 1974-től a James Cook egyetemen tanított, majd néhány évet Londonban töltött. Ott publikált első könyve, a Man Made Language (A nyelvet férfiak hozták létre) szolgált doktori dolgozatának alapjául. A könyvet azóta a feminista nyelvészet alapművének tekintik. Egyetemi professzor, az Athene Series and Pandora Press alapítója, a Penguin Australian Women’s Library és a Great Women Series (UK) szerkesztője. Komoly szerepet vállalt a Second Chance Programme-ban, amely hajléktalan nőket segít.
Néhány munkája:
Invisible Women: The Schooling Scandal;
Feminist Theorists: Three Centuries of Womens Intellectual Traditions;
There’s Always Been a Women’s Movement in the Twentieth Century;
For the Record: The Making and Meaning of Feminist Knowledge;
Writing a New World: Two Centuries of Australian Women Writers;
Nattering on the Net: Women, Power and Cyberspace.
