Alfonsina Storni versei
Első cikkeink közt volt Mamika írása a latin-amerikai feminista költőnőről – most olvassunk tőle néhány verset! Egy könnycsepp Azt mondottad: nem sírt az én apám.
Első cikkeink közt volt Mamika írása a latin-amerikai feminista költőnőről – most olvassunk tőle néhány verset! Egy könnycsepp Azt mondottad: nem sírt az én apám.
Mint Földes Jolán vagy más írónők esetében, a hivatalos kritika masszív, negatív előítéleteket ültetett el Szabó Magdával szemben, bölcsész és értelmiségi körökben olvasását cikinek tartják, és ezt a médiában való szereplései csak fokozták.
Elizabeth Barrett Browning néhány verse Portugál szonett Theokritosra gondoltam, s az Ének, ős-édes évek dala fájt fel újra, dús éveké, melyeknek mézes ujja osztotta kincsét
Nem szabad – legalábbis erre a következtetésre jutott Trey Parker és Matt Stone, a South Park alkotói, a 13. évad 4. részében. A „Punifingék” című
Ha az ember találkozik egy jó történettel, általában szeret azonosulni a főhőssel vagy egy-egy karakterével. A legtöbb science-fiction könyvvel, filmmel az a problémám, hogy a férfi olvasóknak-nézőknek kedveznek: a nőnemű szereplők vagy érdektelenek, a háttérben húzódnak meg, vagy pedig a megszokott, sztereotip képet közvetítik, és hát az ember lánya, ha helyén van az értékrendje, nem igazán képes azonosulni egy hős megmentőre váró, sipítozó hisztérikával, aki a legjobb esetben is csupán csinos kiegészítő a hős férfi mellett.
… olvassátok el Charlotte Perkins Gilman témába vágó, önéletrajzi ihletésű novelláját, melyben megörökíti a „zseniális” Dr. Silas Weir Mitchell „rest cure” nevezetű módszerét, ami minden volt, csak „kúra” nem. Az orvos egyébként a novella hatására, mely szembesítette annak káros hatásaival, változtatott módszerén.
De inkább vízszintes volnék. Nem vagyok fa, gyökerem nem fogja a földet, Nem szív ásványi sókat, anyai szeretetet, Márciusban nem hozok új levelet, Nem vagyok
Egy párduc üldöz szüntelen, Rögtön megöl, ha utolér. Fákat perzsel a sűrű vér, Jár, mint a nap, fenségesen. A nyomomban van, közeleg, Lépked feketén és
John William Waterhouse, a 19-20. század kiemelkedő angol festőjének neve kései pre-raffaelitaként vonult be a művészettörténetbe. Realisztikus ábrázolásmódja, színhasználata, s festményei túlnyomó részének mitológiai illetve
A Szépművészeti Múzeum Ferdinand Hodler – Egy szimbolista látomás című kiállítását 2008 szeptemberében volt szerencsém megtekinteni.