Iráni nők fejkendő nélkül – Masih Alinejad iráni újságíró (sz. 1976)
Az 1979-es forradalom óta Iránban kötelező a hajat teljes egészében eltakaró hidzsáb viselete – ha a nők nem tartják be ezt a szabályt, börtön és/vagy
Az 1979-es forradalom óta Iránban kötelező a hajat teljes egészében eltakaró hidzsáb viselete – ha a nők nem tartják be ezt a szabályt, börtön és/vagy
„Hiszek a dolgozó nők, a jogaikért harcoló színesbőrű nők, a leszbikusok, a hivatásukban nemük miatt háttérbe szorított nők, az indulatos fiatal nők, fellázadó háziasszonyok, elgyötört,
Mit szeret egy ápolónó, egy védőnő és egy szociális munkás a foglalkozásában? Büszkék-e a hivatásukra? Változna-e szakmák bérezése, ha hirtelen többségben jelennének meg bennük a férfiak? Ki segíti őket, ha a kliensek részéről zaklatást, bántalmazást szenvednek el? Többek közt e kérdésekről szólt a „Nők, munka, baloldaliság” című beszélgetés.
Az alacsony születésszám oka többek közt a családpolitika kiszámíthatóságának hiánya.
A magát vizsgabiztosnak képzelő, arrogáns férfi riporter előbb egy érettségiző fiatal lány (Sidney van den Bosch szépségkirálynő) különböző testrészeinek eredetiségét firtatja, majd ismeretleneket zaklat egy bevásárlóközpontban.
A rasszizmust és a homofóbiát elítélő, emberi jogi alapokon gondolkodó, a szitokszó értelmében mindenképpen „liberális” aktivistaként – aki a Pride-on is részt szokott venni, és aki ráadásul igencsak utálja, hogy hazafelé el kell (?) tennie a szivárványszínű zászlót, ha jót akar magának – most örülnöm kellene, hiszen, ugye, a bíróság példát statuált. Nem örülök.
Vannak-e férfi(as) értékek? Hogyan változnak a férfiakkal szembeni elvárások, és a férfiak mit gondolnak erről? Milyen társadalmi kihívásokkal kell szembenézniük a férfiaknak? Hogyan járulhatnak hozzá a férfiak a nemek közti egyenlőséghez? – többek között e kérdéseket járta körül a Friedrich-Ebert-Stiftung március 25-én tartott rendezvénye.
Mivel Magyarországon is markáns hiányosságokat mutat az interszekcionalitást tudatosító, átfogó emberi jogi szemlélet és a különböző diszkriminációs formák ellen küzdő csoportok közti szolidaritás, szavait érdemes itthon is megfontolni.
„Nők a harmadik világban” címmel rendeztek beszélgetést csütörtökön az Európa Pontban. A fejlesztés európai évének magyarországi nagykövete, Al Ghaoui Hesna vendégei voltak a Kongóban a nők elleni erőszak ellen küzdő Sasvári Adél, a nigeri bozótfaluban óvónői állást betöltő Láng Júlia, és az indiai nők számára mikrohitel-projekteket tervező Krishnan-Somos Anna.
Az újonnan megjelent kötet tanulmányai a globalizált kapitalizmus új jelenségeit, azokon belül a férfiak és nők közötti munkamegosztást vizsgálják.