A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért. Utolsó műveiben a környezet kizsákmányolása ellen is felemeli szavát.
Néhány munkája:
Norrtullsligan (a fiatal, hajadon és alulfizetett stockholmi irodai dolgozó nőkről szól);
Pennskaftet (fiatal újságíróük konfliktusa a szerelem és a karrier között);
Den Befriade Kärleken ;
Från Seine, Rhen och Ruhr;
Dialogen Fortsätter;
Tusen År i Småland;
Selma Lagerlöf I-II;
Väckarklocka ;
Fredrika Bremer.
Elin Wägner az összegyűjtött aláírásokkal
Tandemen (hátul)
1915-ben a hágai nemzetközi békekonferencián
1942-ben
