Marian Wright Edelman
A Yale egyetem jogi karán végzett és Mississippi államban kezdte pályáját, ő volt az első afro-amerikai nő, akit befogadtak az állam ügyvédi kamarájába. 1970-ben alapította
A Yale egyetem jogi karán végzett és Mississippi államban kezdte pályáját, ő volt az első afro-amerikai nő, akit befogadtak az állam ügyvédi kamarájába. 1970-ben alapította
A jeruzsálemi Hebrew University-n végzett 1964-ben, röntgenkrisztallográfiai témával foglalkozó doktori disszertációját a Weizmann Institute of Science-ben készítette és védte meg. 1979 és 1984 között a Max
Algériában született osztrák anyától, francia apától. A posztmodern feminizmus elméletének egyik kidolgozója, színdarabokat, verseket, regényeket publikál, esszéi és kritikái jelentek meg. A l’Université Paris VIII
Ugandában és Angliában tanult ápolónőnek, dolgozott szülésznőként, tudósító volt a BBC-nél, majd hazáját képviselte az ENSZ-ben és az UNESCO-nál, tagja a kenyai írószövetségnek. 1962-től publikált
Egyetemi tanár, akadémikus, a kombinatorika, számelmélet és a matematikai analízis területén ért el kimagasló eredményeket. 1952-ben diplomázott az ELTE matematika-fizika szakán, az egyetem analízis tanszékén
Az irodalomtudományok kandidátusa, a Rózsa Ferenc- és a Színikritikusok díjának birtokosa. Így ír magáról: „… munkám során, hivatalból, szellemóriásokkal, művészekkel beszélgethettem, remekműveket – és persze
Az indiai nőmozgalom egyik vezéralakja Kalkuttában és Banarasban járt egyetemre, doktori értekezését Oxfordban készítette. Politikatudományt tanított a patnai és a berhampuri egyetemen. A Committee on
Tudományos pályafutása 1960-ban kezdődött a Sagar egyetemen, Madhya Pradeshben. 1975-ben Delhibe költözött. Az 1970-es években az Indian Sociological Society tagjaként nevéhez fűződik a nőkkel foglalkozó
A konduktor-pedagógus képzés megteremtője. 1945-ben, még medikus korában csatlakozott Pető Andráshoz, a konduktív pedagógia kidolgozójához. Módszerük alkalmazásával az addig gyógyíthatatlannak hitt mozgászavarokkal küzdők nagyrészét vissza
Svájcban 1971-ben kaptak a nők szavazati jogot, ugyanebben az évben választották be a Nemzeti Tanácsba a családjogra szakosodott, a nők egyenlőségéért küzdő ügyvédet. 1977-ben ő lett