A nemek közötti egyenlőség megvalósítása nélkül elképzelhetetlen egy igazságos, demokratikus társadalom kialakulása, ennek viszont az alapvető feltétele az, hogy az emberi jogokat azok legteljesebb mértékében elfogadjuk és respektáljuk. a nők jogi (de jure) és gyakorlati (de facto) egyenrangúsága között még mindig nagy a különbség. a női jogok elismerése ugyanis nem jár automatikusan azok betartásával és respektálásával a társadalom intézményei, sem egyénei, tagjai által. a nők egyenrangúságának az élet minden területén sok akadálya van, melyek egyike a nemi sztereotípiák megléte. a nemi sztereotípiák a hatalom informális szerkezetének részei, és ez a hatalmi rendszer a társadalmat két részre osztja, a nyilvános és a személyes szférára. ez a bipolaritás szembeállítást is jelent. a nyilvános szférát a férfihez kapcsolja, a szemé- lyeset a nőhöz, miközben az utóbbi az előbbinek alárendelt szerepben jelenik meg. a két oldalnak megfelelően oszlanak el azok az elvárások, döntési kompetenciák és a felelősség fajtái, amelyeket a nőknek és a férfiaknak tulajdonítanak.
