1986

Saját szoba

No ​de hát, szegezhetik nekem a kérdést, arra kértük, hogy a nőkről és regényekről beszéljen, mi köze ehhez egy saját szobának? Megmagyarázom. Miután felkértek, hogy beszélnék a nőkről és a regényről, leültem egy folyóparton, és eltűnődtem, mit is jelentenek ezek a szavak. Jelenthetnek néhány megjegyzést Fanny Burneyről; valamivel többet Jane Austenről; egy tisztelgést a Bronte nővérek előtt s hozzá a hólepte Haworth parókia rajzát; pár szellemességet, ha lehet, Miss Mitfordról; egy hódolatteljes utalást George Eliotra; egy hivatkozást Mrs. Gaskellre, és azzal meg is volnánk. Csakhogy másodszori ránézésre a szavak már nem látszottak ilyen egyszerűnek. A cím- a nők és a regény – jelentheti azt, s önök vehették is ilyen értelemben, hogy a nők és amilyennek látszanak, vagy jelentheti azt, hogy a nők és a regény, amit írnak; vagy jelentheti azt hogy nők és a regény, amit róluk írnak; vagy jelentheti azt, hogy e három kibogozhatatlanul összeszövődik, és önök azt várják, hogy ennek fényében tekintsem át őket.

Teréz ​küldetése

Brunszvik Teréz vívódásait, gondolatainak szinte minden rezdülését, életének apró mozzanatait naplója rögzítette. „Csapdákban vergődött” – írja róla találóan a szerző –, amelyekbe anyjának ellentmondást nem tűrő természete, társadalmi körülményei, túlzott érzékenysége és „aggályos tépelődése szorította”. Örökké elégedetlen volt önmagával, s az elérhetetlen tökéletességre vágyott. Kortársai viszont elismerően írtak róla, a zenetörténetben sokan benne vélték megtalálni Beethoven halhatatlan kedvesét. Annyi bizonyos, hogy a nagy zeneszerző titkos fiókjában haláláig őrizte Teréz arcképét. Európai körutazása során Teréz húgával együtt felkereste Svájcban Pestalozzit. A találkozás fordulópontot jelentett életében. Ráébredt hivatására, s elhatározta, hogy ezután a gyermeknevelés ügyének szenteli magát. Az 1820-as évek közepén megindult reformmozgalmak légkörében társadalmi támogatást is nyerve sikerült megnyitnia a Mikó utcában az első „angyalkertet”.

Az amazonok lázadása. Egy legenda története

Klaus ​Rainer Röhl alapállása szerint a szelíd anyajogú társadalmat a letelepdett életmódra való áttérés idején fölváltotta a férfiak zsarnokuralma, a patriarchátus. Ez idáig közhely, de az már semmiképp, hogy a világ számos pontján az asszonyok nem hódoltak be férjeiknek, hanem fegyvert ragadva legyilkolták őket, nemük fenntartása érdekében pedig idillikus szabad szerelembe vegyültek szomszédaikkal. A fiúcsecsemőket – ha nem ölték meg őket – kancatejjel táplálták, majd szolgáikká tették. A lányok keblét viszont barbár módon leégették, hogy ne zavarja őket a nyilazásban.
A szerző a világ számos pontján vél fölfedezni amazontársadalmakat, a szkűtha pusztáktól Dél-Amerikáig, a Kaukázus ormai között, az ősi Germániában. Színes kultúrtörténeti adalékai legalábbis megfontolásra érdemesek, és közben szinte észrevétlenül megismerkedünk egy bázeli tudós, Bachofen munkásságával, aki olyan nagy hatást gyakorolt Friedrich Engelsnek az őstársadalmakról írott művére.
„Az amazonok lázadása” érdekes kultúrtörténeti ismereteket nyújt, s egy bizonyos: e szép gyilkosok históriája lenyűgözően érdekes.

Egy magyar hölgy emlékiratai

A könyv egy magyargyűlölő osztrák bankárcsalád kedvenc lányáról szól.
„Walter Teréz először Liszt Ferencért rajongott, aztán a magyar férjéért, Pulszkyért, majd, amint ezt emlékiratai tanusítják, a magyar szabadságharc és a magyar nép szenvedélyes híve lett, olyannyira, hogy szakítva származása előítéleteivel, azonosult a magyarsággal.
Hogy miért? Ezt írja meg ebben a könyvben.
Munkájával, mely szerencsés ötvözete az önéletírásnak és történetírásnak, a magyar szabadságharc ügyét kívánta szolgálni.
Könyvének korabeli fogadtatása igazolja, hogy mindezt sikerrel tette, s a magyar memoárirodalmat is remek olvasmánnyal gazdagította.”

A fejedelemasszony. Zrínyi Ilona élete

Mindnyájan őrzünk képet magunkban II. Rákóczi Ferenc anyjáról, Munkács várának hős védőjéről, Zrínyi Ilonáról. A régebbi életrajzok kissé idealizálták alakját, így igazi lénye, érző, vívódó személyisége ismeretlen maradt. Élete valóságos regény, de korának legtöbb asszonyával ellentétben nem sodródott az eseményekkel, hanem igyekezett irányítani. Céltudatos, határozott jellemének kialakulásában döntő szerepe volt családi környezetének: nagybátyját, a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst tekintette eszményképének. Politikai meggondolásból lett I. Rákóczi Ferenc felesége, ez vitte őt a szelíd adriai tájról az ország zordabb, északkeleti részébe, először Zboróba, majd Munkácsra. Szervezői és vezető adottságai leginkább Munkács védelme során mutatkoztak meg, amikor második férjétől, Thököly Imrétől, a törökök oldalán harcoló kuruc királytól elszigetelten lelket tudott önteni embereibe, és három esztendőn át dacolt az osztrák túlerővel. De nemcsak politikus volt, hanem gyermekei érdekeit szem előtt tartó anya és szerelmes nő, hűséges feleség, a nélkülözéseket bátran, méltósággal tűrő, kora és talán az egész magyar történelem egyik legnagyszerűbb asszonya.