Magyarország

Egerszegi Krisztina

Többszörös Európa- és világbajnok, ötszörös olimpiai bajnok. Három olimpián vett részt: 1988 Szőul, 1992 Barcelona, 1996 Atlanta, mindháromról aranyéremmel tért haza. Számos rekordot döntött. 2000-ben

Tóth Krisztina

Tóth Krisztina

Legismertebb novelláskötete a Vonalkód (mely újabban a középiskolai tananyagban is legalább választható a kortárs magyar írók témájában), legújabb pedig a Pixel, melyről itt írtunk. „Nagy

Gyarmati Andrea

1959-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club), 1969-től az FTC (Ferencvárosi Torna Club) úszója volt. 1967-ben nyerte első országos bajnoki címét, és már tizennégy évesen

Székely Éva

Édesapja erdélyi, édesanyja felvidéki származású volt. A Damjanich utcai német birodalmi iskola, a Reichsdeutsche Schule tanulója volt. Kilencévesen, a Magyar Rádió olimpiai közvetítései hatására határozta

Ata Kandó

Ata Kandó az ötvenes évek közepén kezdett fotókönyveket összeállítani. 1956 karácsonyára jelent meg a Violette Corneliusszal közösen készített cím nélküli albuma, amelynek bevételeit a szerzők

Sass Brunner Erzsébet

1892-ben elvesztette édesanyját. Anyai nagyanyja, majd testvérei nevelték fel. 1898-ban már rendszeresen festett. Óvónőképző intézetbe iratkozott be, ahol 1907-ben szerzett oklevelet. 1908-ban beiratkozott Sass Ferenc

Nőkért.hu

Wesselényi Zsuzsanna

Apja báró Wesselényi István, anyja báró Daniel Polixénia. Férje mint ezredes és Kraszna-megyei főispánhelyettes halt meg 1805-ben. Bátyját, Wesselényi Miklós bárót Haller Jánossal vívott „szimbolikus

Dániel Polixéna

dősebb vargyasi báró Daniel István (1684–1774) udvarhelyszéki főkirálybíró és gróf pekrovinai Pekry Polixénia leánya volt. Anyai nagyanyja pekrovinai gróf Pekri Lőrincné petrőczi és kászavári báró

Petrőczi Kata Szidónia

Petrőczi Kata Szidónia (1662?-1708) volt az első jelentős magyar költőnő, akit az irodalomtörténetek máig jegyeznek, s akinek mintegy ötven költeménye maradt ránk – kéziratos formában.

Kanizsai Orsolya

Kanizsy Dorottya nevelt lánya, unokahúga Kanizsai Orsolya (1521–1571) korán árvaságra jutott, apja halála után Szapolyai János 1532-ben „fiúsította”. 1535-ben, tizennégy éves korában óriási vagyon örököseként