A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman’s Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak. Susan B. Anthonyval és Elizabeth Cady Stantonnal közös nagy munkájuk, a History of Woman Suffrage első kötete 1881-ben jelent meg.
Néhány munkája: Is woman her own?; Woman As Inventor; The Woman’s Bible; Woman, Church and State.
Róla nevezte el Margaret Rossiter tudománytörténész a Matilda-effektust, amely a női kutatók eredményeivel szembeni általános előítéletet jelöli, és azt, hogy ezeket az eredményeket rendre férfi kollégáiknak tulajdonítják (lásd pl. Rosalind Franklin esetét)
Női választójogi aktivisták találkozója Washingtonban 1888-ban. Ülő sor balról: Alice Scotchard (Anglia), Susan B. Anthony (USA), Isabella Bogelot (Franciaország), Elizabeth Cady Stanton (USA), Matilda Joslyn Gage (USA), és Alexandra Gripenberg (Finnország).
