Kanizsy Dorottya nevelt lánya, unokahúga Kanizsai Orsolya (1521–1571) korán árvaságra jutott, apja halála után Szapolyai János 1532-ben „fiúsította”. 1535-ben, tizennégy éves korában óriási vagyon örököseként vette őt feleségül Nádasdy Tamás, egy szegény királyi titoknok, a később nádor, akinek „szerelmes Orsikámmal” való levélváltását 1882-ben kiadták. Nádasdy, a művelt férfi Parnasszust, magyar Wartburgot szeretett volna teremteni Sárvárból, de a király hívására el kell hagynia otthonát, terveit, hitvesét. Férje hivatali távollétei alatt Orsolya ragadta magához a nemes feladatot; sárvári várukból maga igazgatta birtokaikat, amelyben gyakori betegségei sem akadályozták meg. Korának egyik legműveltebb asszonyává vált; írt, olvasott, támogatta a reformáció és a magyar nyelv terjesztését, ismerőseivel kiterjedt levelezést folytatott. Zala vármegye sok családjához fűzte familiárisi vagy rokoni kapcsolat. Ismert kertész hírében állott. Mindemellett tudósokat gyűjtött udvarába, köztük Sylvester Jánost és Dévai Bíró Mátyást, létrehozta a sárszigeti nyomdát. Buda elvesztésekor, 1541-ben pedig ő tette le a nemzet asztalára az első Magyarországon nyomtatott, teljesen magyar nyelvű könyvet, az Új Testamentumot.
