Némi késéssel adom közre ezt a beszámolót, de mentségemre szolgál, hogy aktualitásából nem veszített: a várpalotai Írisz Nőegyesület a február 9-én a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban megünnepelt 10 éves évforduló után is aktív, és várja az új jelentkezőket, tagokat, együttműködő partnereket.
Az ünnepségen, ahová a Nőkért Egyesületet is meghívták, visszatekintettek az Egyesület történetére, fontosabb eredményeire, és előadókat szólaltattak meg. Az előadások között a közönséget a helyi tehetséggondozó iskola diákjai szórakoztatták.
Az alábbiakban bemutatom az ünnepségen elhangzott beszédek, valamint az Egyesület Facebook-oldalán elhelyezett szövegek alapján az Egyesület tevékenységét, majd beszámolóm második részében röviden összefoglalom az elhangzott előadásokat.
1. Az Írisz Nőegyesület története és tevékenységi körei
Az egyesületet Deák Istvánné, a mindenki által Babiként és az Egyesület motorjaként ismertTörzsök Károlyné dr., valamint Dancsó Éva alapították 2002 novemberében. Az Egyesület 2003 júniusától cégbíróság által bejegyzett közhasznú egyesületként működik, a REGNET (Régiók Nőhálózata) tagszervezeteként. Kanttól kölcsönzött mottója: „Férfi és nő csak együtt teszi az embert.” Célja a nők tudatos életvezetésének, többfajta szerepvállalásának pártoktól független segítése, felkészítése a közéletben való részvételre. Ezen belül találkozók, továbbképzések szervezésével, kiadványok szerkesztésével, információáramlás megteremtésével elősegíti, hogy a nők nagyobb arányban vegyenek részt a város közéletében.
A nők közéleti és magánéleti tevékenységének segítése érdekében vendégül láttak olyan ismert és elismert nőket, akik előadásukkal és személyes példájukkal is hozzájárultak a kitűzött célokhoz. Meghívták pl. Petschnig Mária Zitát, Ferge Zsuzsát, Gurmai Zitát, Szili Katalint és Prof. Koncz Katalint. 2004 májusában az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán „Európa NŐ!” címmel a veszprémi (VENŐKE) és keszthelyi (Nők a XXI. századért) szervezettel együtt rendezvénysorozatot tartottak három városban. Ennek része volt egy vetélkedő 33 nő részvételével; a győztes csapat Brüsszelbe utazhatott.
Az Egyesület tevékenysége az „Élj 10 szép évvel többet!” programjában a nők egészségére is kiterjedt, ennek kapcsán rendezvényeket tartottak az egészségtudatos életmód témájában.
Jogi tanácsadást is nyújtottak a hozzájuk fordulóknak, és külön foglalkoztak a nők civil szerepvállalásának kérdéskörével hazánkban és az Európai Unióban.
Egyik legsikeresebb projektjük (amihez hasonlót a Nőkért Egyesület is szeretne egyszer kivitelezni): 2005-ben nagysikerű pályázatot írtak ki női alkotók számára „Az én sorsom – az én világom” címmel, a legjobb alkotásokból 2006-ban összeállítottak egy antológiát (aminek egy példányával megajándékoztak, és amiről bővebben is írni fogok). Ennek a kiadványnak a célja a sajátos női gondolkodásmód, életérzés és konfliktus-megoldási módok irodalmi szintű bemutatása, valamint az egyesület céljainak terjesztése, annak népszerűsítése.
Az Egyesület karitatív tevékenységet is folytat, ruha-, élelmiszer- és pénzadományokkal segíti a régió rászoruló családjait. A helyi művészek által felajánlott műalkotásokra sorsjegyet árusított, az így befolyt összegből szintén rászoruló családokat támogatott (pl. karácsony alkalmával). Számítógépet ajándékoztak „Az én sorsom – az én világom” című pályázat súlyosan mozgássérült nyertesének.
Mindezt a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló közösségi programokkal egészítik ki: az „Érezzük jól magunkat” program keretében a tagságot igyekeznek összetartani;
közös kirándulásokat, kiállítások látogatását, kulturális programlátogatásokat szerveznek.
Az Egyesület mind az önkormányzat, mind a város egyéb intézményei (pl. könyvtár) által nagy támogatottságot élvez.
A 10 éves jubileum alkalmából eddigi tevékenységüket (kiadványok, képek, videók) DVD-n adták ki (aminek egy példányával szintén megajándékoztak).
Elnöke eddig Törzsök Károlyné dr. volt, aki a 10 éves évfordulón leköszönt, és jelképesen átadta az elnökséget a nemrégiben megválasztott Újhelyi Etelkának. Az Egyesület tevékenységét a továbbiakban is segíti, és különböző nőjogi konferenciákon gyakran lehet vele találkozni.
2. Az előadások összefoglalói
Brunner Tiborné Zsóka, a 22 éve létező keszthelyi Nők a XXI. Századért Egyesület elnöke előadásának a „Nőnek lenni jó? Nőnek lenni jó!” címet adta. Személyes és egyesületi tevékenységeivel indított – belekóstolt a politikába, francia példa nyomán gyermekbarát mozgalmat szervezett, képviselőket nevelt ki. Kitért a fiatalok nagyszámú kivándorlásának a problémájára, majd személyes beszámolót adott a női önbizalom fontosságáról, annak saját életében játszott szerepéről. Eve Ensler műveit (főleg a „Tökéletes testek” címűt) idézték olyan mondatai, mint: „A korommal boldogan élek együtt” , „Az öregedést meg kell élni, ez nekünk ajándék” (mondta ötven évesen betegségben elhunyt barátnőjével való beszélgetés nyomán), „kritikát nem fogok állítani magamról, megveszem, amit szeretnék”, „így nézek ki, ennyi kiló vagyok”, „szeretek táncolni”, „ha egész éjjel olvasni akarok, azt teszem” (ez volt a kedvencem 🙂 ), „boldogan húzom fel az egyrészes fürdőtuhámat, és vetem magam a vízbe.” Életvidámságáról, felszabadultságáról, önmagával való harmóniájáról sokan példát vehetnének minden korosztályból.
Matiscsákné Dr. Lizák Marianna, a MINőiEs (Miskolci Nőknek is Esélyt) Alapítvány elnöke „Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban” címmel tartott szakmai előadást. A nemek közti 20 %-os fizetéskülönbség problémájáról beszélt, arról, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve a „Nők és férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő nemzeti sratégia” ellenére sem érvényesül. Az okok közt szerepet játszik a nők alacsony érdekérvényesítési szintje (amelynek szocializációs okai vannak, és így kialakuló fő okai az önbizalomhiány, a cinizmus és a túlzásba vitt tartózkodás) és az is, hogy a bérigény megjelölésekor a nők kevesebbet mernek kérni. A változásokat alulról kell kezdeményezni, a gyakorlati egyenlőséghez a törvény kevés. A nők már a munkakeresésnél, és a munkához való hozzájutás terén közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesülnek: minden EU-s országban a férfiak 10-15 %-kal jobban foglalkoztatottak. A tiltás dacára mindennapos az állásinterjúkon a gyermekvállalási tervekről való kérdezősködés. Ha a nők megkapják az állást, az előmenetelt az „üvegplafon” jelensége gátolja, melyben szerepet játszanak olyan tényezők, hogy például a továbbképzéseknél a női munkavállalók rendre háttérbe szorulnak, a munkáltatók azokra inkább a férfiakat küldik, továbbá a méltánytalanul megosztott otthoni terhek (sok férfi még ha munkanélküli sem veszi ki a részét az otthoni munkából!) Mindezzel összefüggésben további hátrányt képez a tény, hogy minél több gyereke van egy nőnek, a foglalkoztatási és előmenteli esélyei annál rosszabbak (és minél kisebbek a gyerekek, annál inkább romlanak ezek az esélyek) – így az előadó szerint a nők munkaerőpiaci esélyeinek javítása a nőszervezetek kiemelt feladata.
A harmadik előadó Arany Szilvia, az 1995-ben Huszár Józsefné Júlia által alapított, 2009-ben Pro Civitate díjat elnyert, kizárólag önkéntesekkel dolgozó Veszprémi Nők Kerekasztala (VENŐKE) elnöke volt. A Kerekasztal, az Íriszhez hasonlóan szintén jelentetett meg kiadványokat: „Nőszemközt az ezredfordulóval”, „Asszonyok vallomásai az utókornak”, „Mi visszük át”, „Hiányzol, Éva, „Hiányzol, Ádám”, „Királylányok, múzsák, hitvesek”, „Ifjúságunk sötét gyöngyszemei” címmel. 2007-ben csatlakoztak a „Több nőt a Parlamentbe!” mozgalomhoz, szorgalmazzák a női kvóta bevezetését. 2008-ban „Nőkszava” címmel konferenciát szerveztek. 2010-ben, a 15 éves fennállás alkalmából – amikor Szilvia átvette az elnökséget Júliától – „Erős nők a sziklán” címmel kiállítást rendeztek „a királynők városában”. (Ehhez kapcsolódik a későbbi, „1000 éves város 1000 arcú asszonyai” c. projekt is.) 2011-ben részt vettek a „Jump Over The Wall” című krakkói női workshopban. Minden év december 6-án, a Néma Nőtüntetés évfordulóján tartják a Női Helytállás Napját. A karitatív munkát ők is fontosnak tartják, adománygyűjtések és charity shop formájában gyakorolják. 2013-ban, egyéb tevékenységek mellett részt vettek a One Billion Rising mozgalomban, melyben Szilvi tánctanárként is szerepet vállalt. Hosszú távú tervük, álmuk a Magyar Nők Múzeumának létrehozása.
Mindent összevetve, rendkívül hasznos, tanulságos és egyben élvezetes volt számomra ez az alkalom. Törzsök Károlyné személyében egy igazi példaképet volt szerencsém megismerni, és a 10 éve sikeresen működő Egyesülettől a Nőkért sokat tanulhat. Az alkalom kölcsönösen segített a kapcsolati hálónk kiterjesztésében, új egyesületek, aktivisták, kutatók megismerésében. A két egyesület jövőbeni együttműködést vett fel a tervei közé.
Fotók: Sulmán Józsefné Margit.
