Phoenix Polgári Társulás Archívum - Oldal 2 a 3-ből

Eszménykép, elvárás és gyakorlat. A kora újkori főúri asszonyok mindennapi élete

A késő középkori és a kora újkori nőkés asszonyok helyzetét kutatók érdekes jelenséggel találkoznak: az elméleti munkákban kifejtett női eszményképegy egészen más, bár ideális nőt mutat: mélyen vallásos, termékeny, szófogadó, férjét és családját imádó, saját véleménnyel nem, vagy csak részben rendelkező. A mindennapiélet viszont pont ebben a korban sokkal több praktikus elvárást kívánt meg. Az előadás megpróbálja elemezni az elméleti álláspontokat és összevetniőket a törökkori Magyar Királyság területén élő asszonyokkal, konkrét személyisé-gek példáján. Röviden szó lesz a jogi helyzetükről, lehetőségeikről, műveltségükről és tevékenységükről a gazdaság, művelődés, vallás stb. területén.

Kereszteződő identitások. Közelítések Szenes Erzsi művészetéhez

Szenes Erzsi (1902–1981) mint csehszlovákiai (ésszlovákiai) magyar költő és újságíró, a pálya első felében egyfelől a szlovenszkói magyar értelmiség egyikmeghatározó alakja, majd megéli és bejárja a többszörös marginalizáltság, kiközösítés és ﬁzikai megsemmisíthetővé tétel lehetőségének stációit, majd izraeli magyar írókéntmondja és formálja újra élettörténetét. A tanulmány Szenes Erzsi írásainak újraértelmezéséhez kíván szempontokatadni, elsősorban a többes identitás kiépülésére, a többesnyelvi kultúrához való tartozás hatására, az otthontalanságés a határtapasztalat jelzéseire – szoros összefüggésben aHolokauszt traumájának elbeszélhetetlenségével – a patriarchális hagyományhoz való ambivalens viszony nyelvimegformáltságára koncentrál. A dolgozat célkitűzése, hogya szerzőre irányuló fókuszt tegye lehetővé, és megpróbáljakinyitni a kutatások további irányait.

Az utolsó úr. Szenes Piroska elfeledett regénye

Szenes Piroska Az utolsó úr című regé-nyében a szereplők szexuális identitása a társadalmi szerepvonatkozásában alakul, és a társadalmi kapcsolatok függvé-nyében helyettesítődik be a fokalizációnak megfelelő módon. A szöveg abban érdekelt, hogy fenntartsa a szereplőknemi jegyeinek ambivalenciájából fakadó feszültséget anarratív eljárásokon keresztül, részint magában a fabulában,a fabulát megszakító leírásokban, s az elbeszélés váltakozónéző pontjain keresztül. Ez a fajta összetett elbeszélésmód,ahogy a nőiség kérdésének problematizálása is, ismeretlen akorabeli szlovákiai magyar regényekben.

A magyarlakta régiók „családi” ügyei. Az életvezetési tréningek tapasztalata

Beszámoló a 2010-2013-as években megvalósult élet-vezetési tréningek tapasztalatairól és fontosságáról. A be-számoló tartalmaz egy rövid ismertetőt a coachingról, mintszakterületről és annak módszereir ől, eszközeiről. A szlovákiai magyar nők számára meghirdetett foglalkozások célja a „saját magunkkal szembeni felelősségvállalás” témakörköré épült, szakszerűen felépített foglalkozás megvalósításavolt. A foglalkozások iránt volt érdeklődés és a visszajelzé-sek nagyon pozitívak voltak.

Mi a nő? A biológiai és a társadalmi nem megkülönbӧztetéséről

a férfiak és a nők nagyban külӧnbӧznek egymástól – halljuk és mondjuk is nemegyszer, mikӧzben ezt a megállapítást alapvető evidenciaként fogjuk fel, ugyanakkor kӧzhelynek, banalitásnak tartjuk. Ha azonban alaposabban elgondolkodunk ezen a tézisen, kӧnnyen megállapíthatjuk, hogy egy sor, banálisnak egyáltalán nem mondható kérdést vet fel, pl. ilyeneket: miben jelennek meg konkrétan ezek a külӧnbségek, milyen természetűek és milyen mértékűek, mely tényezők által meghatározottak, ill. miből erednek és milyen kӧvetkezményekkel járnak. a fentebb említett és hasonló kérdések vizsgálatával külӧnféle tudományágak már korábban is foglalkoztak, azonban a leginkább lényegbe vágó kérdés feltevése, amely a nemek kӧzӧtti – vélt vagy valós – külӧnbségek társadalmi megítélését helyezi a figyelem kӧzpontjába, a feminista mozgalom második hullámának kibontkozásával és a feminista elmélet, ill. a feminista eszmerendszer kialakulásával hozható ӧsszefüggésbe. Simone de Beauvoir, a francia egzisztencialista filozófusnő, írónő A második nem című nagyhatású munkájában új formában és új értelmezésben fogalmazza meg a kérdést – mi a nő? –, amikor arra keresi a választ, hogy: „mennyiben befolyásolta sor sunkat az a tény, hogy nők vagyunk? milyen esélyekkel indultunk, és milyen esélyeket tagadtak meg tőlünk? (…) Hogyan teljesítheti ki énjét egy emberi lény a nő helyzetében?” nevezetesen: mit is jelent az egy emberi lény számára, hogy nő? Beauvoir, habár explicit módon nem használja a társadalmi nem fogalmát, világosan utal arra, hogy nőnek lenni nem csupán biológiai adottságot, hanem sokkal inkább társadalmi meghatározottságot jelent, amint azt az azóta szállóigévé vált mondatában megfogalmazza: „az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik”. Habár Beauvoir említett műve keltezése óta tӧbb mint fél évszázad telt el, a Második nem-et manapság is a „gender (társadalmi nem) tudománya szisztematikus alapvetésének tekinthetjük; a nők helyzete, élete bizonyos részletekben változott ugyan, de ez csak hangsúlyeltolódást jelent a koncepcióban: ti. a nők törvényi, jogi értelemben egyenlővé váltak a férfiakkal (társadalmilag felszabadították őket), ez az eltartott (anyagi értelemben függő) és a magukat eltartani képes (anyagilag független) nők arányának módosulását jelenti, az utóbbiak javára“.

Adalékok a női divat újításainak korabeli társadalmi megítéléséhez – különös tekintettel a rövid haj (bubifrizura) fogadtatására a 20. század első felében

A nők esélyegyenlőségre törekvése a huszadik század első felében a divat terén is megjelent, ennekegyik látható jelét, a rövid hajviseletet a korabeli sajtó lázadásként, a nők hagyományos társadalmi szerepét veszélyeztető tényként mutatta be. E tanulmány a Rozsnyón kiadott Sajó-Vidék című regionális lap idevágó írásait mutatja be.

Nyelvtani nem, női foglalkozásnevek és gender

Cikkünkben tudománytörténeti áttekintést adunk a nemek és a nyelvhasználat összefüggéseiről,kitekintéssel a nyelvtani nem fogalmára és funkciójára, valamint a társadalmi nem gendernyelvészeti deﬁníciójára. Eztkövetően szociolingvisztikai megközelítésben tárgyaljuk, milyen kapcsolat van a női foglalkozásnevek és presztízsükközött, illetve hogyan függ össze a nők megszólítása társadalomszociológiai kérdésekkel. Megállapításainkat kiterjesztjük a feminista nyelvészet, a gendernyelvészet és a társadalmi nyelvészet területeire, példákkal alátámasztva a sajtóbólés a mindennapi nyelvhasználatból (pl. blogok és topikok).

A nemi szerepek és a nemi szocializáció

A nemek közötti egyenlőség megvalósítása nélkül elképzelhetetlen egy igazságos, demokratikus társadalom kialakulása, ennek viszont az alapvető feltétele az, hogy az emberi jogokat azok legteljesebb mértékében elfogadjuk és respektáljuk. a nők jogi (de jure) és gyakorlati (de facto) egyenrangúsága között még mindig nagy a különbség. a női jogok elismerése ugyanis nem jár automatikusan azok betartásával és respektálásával a társadalom intézményei, sem egyénei, tagjai által. a nők egyenrangúságának az élet minden területén sok akadálya van, melyek egyike a nemi sztereotípiák megléte. a nemi sztereotípiák a hatalom informális szerkezetének részei, és ez a hatalmi rendszer a társadalmat két részre osztja, a nyilvános és a személyes szférára. ez a bipolaritás szembeállítást is jelent. a nyilvános szférát a férfihez kapcsolja, a szemé- lyeset a nőhöz, miközben az utóbbi az előbbinek alárendelt szerepben jelenik meg. a két oldalnak megfelelően oszlanak el azok az elvárások, döntési kompetenciák és a felelősség fajtái, amelyeket a nőknek és a férfiaknak tulajdonítanak.

A feminizmus és a nőmozgalom rövid története

A feminizmust mint társadalmi-politikai mozgalmat és eszmerendszert a női egyenjogúságért és egyenrangúságért vívott küzdelemként, valamint a patriarchális társadalmi berendezkedés kritikájaként és az annak megszüntetésére irányuló igyekezetként határozhatjuk meg. a feminizmus fogalma mindazon igyekezetekre utal, amelyek a nők alárendeltségének a megszüntetésére irányulnak. Noha a feminizmust leggyakrabban mint korunk jelenségét értelmezzük, fontos tudatosítanunk, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség kritikája sokkal régebbre nyúló tӧrténelmi hagyományokkal rendelkezik. ebben a fejezetben arra teszek kísérletet, hogy a régebbi korok feminizmusának és nőmozgalmainak tӧrténetét foglaljam vázlatosan össze. a nők társadalmi alárendeltségét és a férfiuralmat elutasító igyekezeteknek viszonylag hosszú a hagyománya, ez a hagyomány azonban sokáig a „tudatlanság fátyla” mӧgӧtt rejtőzӧtt. Valójában csak a feminizmus má- sodik hulláma megjelenésének időszakában került egyes feminista gondolkodónők és történésznők figyelmének a kӧzéppontjába. amint azt a francia törtészész, pierre Grimal is megjegyzi, „a történészek csak a férfiak történetéről tudnak. Felhasználják azt a kettősséget, hogy sok nyelv ugyanazzal a névvel jelöli az emberi nem képviselőit mint a hímneműeket, és azon a címen, hogy az »emberek« történetét mesélik el, a férjek, fivérek, fiúk és apák történetére szorítkoznak.” A különböző történelmi korszakokban végbement, azóta azonban a feledés homályába merült feminista kezdeményezések feltárására irányuló igyekezet gyakorta a történeti források hiányába ütkӧzik, ami a szervezett nőmozgalom hiányával hozható ӧsszefüggésbe, amely tulajdonképpen csak a 19. század vége felé alakult ki. Korábbi tӧrténelmi korszakokban a nőknek nem volt lehetőségük arra, hogy megismerjék elődeik erőfeszítéseit, s ezekből erőt és inspirációt merítsenek.

A magyarországi feminista megmozdulások története

„A férfiuralom dolgoztatja a nőket,” állapította meg a 2012. december 9- én Budapesten rendezett Feminista Közösségi est egyik szereplője. Kijelentése több kontextusban is megállja a helyét, én az irodalmi és történelmi műveltség megszerzésében vélem különösen relevánsnak. egy 2009 májusa óta önkéntes alapon működő magyar feminista honlap, a nőkért.hu főszerkesztőjeként, a prominens feminista lap, a Ms. Magazine top 100- as listájának mintájára ajánlott irodalomlistát állítottam össze olvasóink számára. pár évvel később egy budapesti székhelyű, többnemzetiségű feminista csoport, a radical Queer affinity Collective a magyar feminizmus történetének bemutatására kért fel kiállítás formájában. e két projekt megvalósítási ideje alatt a lehető legkonkrétabban megtapasztaltam az addig sem ismeretlen tényt, miszerint az, aki meg akarja ismerni a női irodalmi és történelmi hagyományt, lényegében dupla tanulásra kényszerül; a közoktatás által ugyanis csak részleges ismereteket szerez, mindössze a férfikánon és a férfitörténelem válik a műveltsége részévé. Ha az egyén meg akarja ismerni a női szerzőket és a nők jogaiért küzdő történelmi szemé- lyeket, kénytelen a nulláról kezdeni a tanulást, kutatást – amiben nincs is könnyű dolga, mert noha a magyar nőírókról egyre több tanulmány(kötet) lát napvilágot, a hazai nőjogi törekvéseket feldolgozó átfogó mű magyar nyelven a mai napig nem született. 2 az utóbbi ismereteket a különböző válogatáskötetekben – melyek ritkán különítik el a kimondottan feminista és a szimplán női témákat – megjelent tanulmányokból és folyóiratokból lehet összegereblyézni. Jelen tanulmány a nőkért egyesület „a magyar feminizmus története“ című vándorkiállítása kísérőjeként született, és megírása után úgy érzem, a kutatás és a vonatkozó szakirodalom áttekintése leginkább csak a felderítetlen tudásanyag roppant mennyiségével szembesített.
Elöljáróban két dolgot szeretnék tisztázni, az első egy elméleti, a má- sodik pedig egy gyakorlati kérdés. egyrészt a feminizmus az a társadalomkritikai eszme, illetőleg tudományos szemléletmód, amely felismeri, hogy a nők nemüknél fogva szisztematikus hátrányokat szenvednek el a társadalomban, a nyilvános és a magánszférában egyaránt, és amely – optimális esetben ugyan figyelembe véve az interszekcionalitás jegyében az egyéb társadalmi különbségek (faj, etnikum, osztály, vallás, szexuális orientáció, fogyatékosság, stb.) okozta meghatározottságokat és hátrányokat is – deklarálja az imént említett egyéb társadalmi különbségeken túl, pontosabban azokon belül pluszban megjelenő, azokat mintegy átszelő specifikus női problémák és érdekekés társadalomtudománynak van feminista irányzata, sőt, létezik feminista földrajz is; vagy a mozgalom keretében, aktivizmus formájában. a feminizmus egyes irányzatai a kialakult egyenlőtlenségek vélelmezett okaiban és a javasolt megoldásokban különböznek. Magyarországon azonban ezek a megmozdulások kisebb mérete és a hozzáférhető szakirodalom szűkössége miatt, nem különültek el. létezését, és azok megoldására, illetve érvényesítésére törekszik. E törekvések történhetnek a tudományos élet berkein belül – mára minden humán és társadalomtudománynak van feminista irányzata, sőt, létezik feminista földrajz is; vagy a mozgalom keretében, aktivizmus formájában. A feminizmus egyes irányzatai a kialakult egyenlőtlenségek vélelmezett okaiban és a javasolt megoldásokban különböznek.