Erőszak az LMBTQ kapcsolatokban | Nőkért Podcast #16
Kapcsolati erőszakról még heteroszexuális kontextusban is nehéz beszélni. Ennél is erősebben tabusított az LMBTQ kapcsolatokon belül előforduló erőszak – még az LMBTQ közösségen belül is.
Kapcsolati erőszakról még heteroszexuális kontextusban is nehéz beszélni. Ennél is erősebben tabusított az LMBTQ kapcsolatokon belül előforduló erőszak – még az LMBTQ közösségen belül is.
A Nőkért Podcast új epizódjában vendégeink a Háttér Társaság munkatársai, Alter Emese és Zsirka Hella – akik nemcsak LMBTQ-aktivisták, hanem feministák is.
A Családok Budapesti Világtalálkozója nyomasztó egysíkúsága és kirekesztő attitűdje után jó ötletnek tűnt a CEU részéről egy olyan kerekasztal megszervezése, ahol tágabb kontextusba kerül ez a hányatott sorsú fogalom.
Ha a prostitúciót ellenző transz nők hallgatnak, vajon kiknek a hangja marad hallható Magyarországon a két téma metszetéről?
Miközben mi itthon még mindig a princípiummal, a nőket szülőgépnek tekintő politikával, a szexista-áldozathibáztató médiával és az Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatásának késlekedésével bajlódunk, tőlünk nyugatabbra egész más frontokon zajlanak a feminizmus központi vitái: a feminista törekvések állítólagos új ellenségei a transzneműek, illetve az úgynevezett transzpolitika.
A Nőkért Egyesület csatlakozik a 2015-ös Budapest Pride-hoz: 1) tisztelegve a feminista mozgalomban kezdetektől jelen levő és szerepet vállaló leszbikus és biszexuális nők (Anna Rühling,
A rasszizmust és a homofóbiát elítélő, emberi jogi alapokon gondolkodó, a szitokszó értelmében mindenképpen „liberális” aktivistaként – aki a Pride-on is részt szokott venni, és aki ráadásul igencsak utálja, hogy hazafelé el kell (?) tennie a szivárványszínű zászlót, ha jót akar magának – most örülnöm kellene, hiszen, ugye, a bíróság példát statuált. Nem örülök.
Mivel Magyarországon is markáns hiányosságokat mutat az interszekcionalitást tudatosító, átfogó emberi jogi szemlélet és a különböző diszkriminációs formák ellen küzdő csoportok közti szolidaritás, szavait érdemes itthon is megfontolni.
Valóságos morális pánikot váltott ki, hogy az idei eurovíziós dalfesztivált az osztrák „szakállas nő”-ként emlegetett Conchita Wurst nyerte.
Nők vagina nélkül. Van ilyen, és – noha a mottót Enslernek a transznőkről szóló monológjából („Kiverték a fiúból a lányt”) vettem – nem csak transzneműek esetében. A Transvanilla Egyesület a Facebook-oldalán ma megosztott egy (nem saját) cikket, amely egy mexikói, cisznemű, vagina nélkül született nőről szól.