Wesselényi Zsuzsanna
Apja báró Wesselényi István, anyja báró Daniel Polixénia. Férje mint ezredes és Kraszna-megyei főispánhelyettes halt meg 1805-ben. Bátyját, Wesselényi Miklós bárót Haller Jánossal vívott „szimbolikus
Apja báró Wesselényi István, anyja báró Daniel Polixénia. Férje mint ezredes és Kraszna-megyei főispánhelyettes halt meg 1805-ben. Bátyját, Wesselényi Miklós bárót Haller Jánossal vívott „szimbolikus
Idősebb vargyasi báró Daniel István (1684–1774) udvarhelyszéki főkirálybíró és gróf pekrovinai Pekry Polixénia leánya volt. Anyai nagyanyja pekrovinai gróf Pekri Lőrincné petrőczi és kászavári báró
Az Illinois Suffrage Association és a Chicago Political Equality League elnöke volt, melyek a nők szavazati jogának megszerzéséért küzdöttek. Röpiratokat terjesztettek, beadványokat írtak, előadókörutakat szerveztek
1859. január 18-án született. Az első három kanadai orvosnő egyike. Visszaemlékezéseiben leírja, a férfi hallgatók és tanárok zaklatták, gúnyolták, kiközösítették őket, sztrájkkal fenyegetőztek, ezért a
Az első norvég női szobrász karizmatikus egyéniség volt, tehetséges, öntörvényű, sikeres. Ålesundban született, a Borgerlige Pigeskole elvégzése után Bergenben volt tanítónő. A neves szobrász, Stephan Sinding tehetségesnek
William Dennis szenátor felesége tíz gyereket nevelt fel. Emellett komoly energiát fordított nőszervezetek létrehozására, elismertetésére. Elnöke volt a halifaxi Victorian Order of Nurses-nek, a Local
Korának egyik jelentős zeneszerzője katonacsaládba született. Apja sokáig ellenezte, hogy lánya zenét tanuljon, végül Ethel mégis elérte, hogy beiratkozhatott a lipcsei konzervatóriumba. Sokat komponált, zongoradarabokat,
Pittsburghben született, apja felvilágosult szellemű újságíró, anyja, Julia Manuel Foster a helyi női választójogi szövetség alelnöke, Elizabeth Cady Stanton jóbarátja volt. 1875-ben, apja halála után anyjával
Az első kanadai orvosnő, aki diplomáját hazai egyetemen szerezte meg. Anyja, Emily Stowe, a második kanadai orvosnő és híres szüfrazsett volt. Augusta a torontoi Victoria College-ben
Koppenhágában nőtt fel, 1884-ben szerezte meg tanítói oklevelét. 1890-ben – magas rangú hivatalnokok tiltakozása ellenére – a dán parlament, a Rigsdagen első női gyorsírójává nevezték