Barna Emília a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense, valamint a Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk.

“A nőknek egészen más tapasztalatai vannak a zenei színterekről”- vendégünk Barna Emília szociológus | Nőkért Podcast #21

Most egy olyan kutatót hívtunk meg, aki a zeneipart vizsgálja a társadalmi nemek szempontjából (is).

A Nőkért Podcast egyik célja bemutatni a társadalmi nemi (gender) kutatások sokféleségét, betekintést adni a tudományterület / tudományos megközelítésmód témáiba, eredményeibe. A korábbi epizódokban találkozhattatok már Lóránd Zsófiával, Fábián Katalinnal és Barát Erzsébettel, a podcast elődjében, a Nőkért Szabadegyetem online élő beszélgetésekben pedig többek közt Nagy Beátával, Borgos Annával, Bolemant Lillával.

Most egy olyan kutatót hívtunk meg, aki a zeneipart vizsgálja a társadalmi nemek szempontjából (is). Barna Emília a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense, valamint a Helyzet Műhely tagja. Főbb kutatási témái közé tartozik a zeneipar digitalizációja, a populáris zene és a gender viszonya, a kulturális munka, valamint a populáris zene és a politika kapcsolata.

Már kutatása korábbi szakaszaiban észrevette, hogy a zeneipar női szereplőinek tapasztalatai mennyire eltérnek a szakirodalomban ábrázolttól (mely a férfiak tapasztalataira épít). Ellentétben az érintettekkel, kívülállóként könnyebb nyíltan beszélnie a zeneipar szexizmusáról, mely nemcsak a női zenészeket érinti, hanem pl. a női menedzsereket, sajtósokat is (akiket gyakran igyekeznek a szervezők megkerülni).

Az epizódban nemrég megjelent, Working in Music on the Semiperiphery című könyvéről beszélgettünk vele. A könyvben a magyarországi zeneipari dolgozók (előadók és háttérmunkások) helyzetét, munkakörülményeit vizsgálta 2018 és ‘21 között. Elemzésének újszerűsége abban áll, hogy nemcsak a digitális platformkapitalizmus következményeit mutatja be, de kitér a zenei karrierekhez hozzájáruló láthatatlan munkára is (pl. reproduktív vagy érzelmi munka partner, szülők, barátok részéről).

A kutatás során váratlan tényezőként merült fel a COVID-19, melynek hatásai szintén helyet kapnak a szövegben – és a beszélgetésünkben is. Ennek kapcsán kitértünk Katja Praznik elméletére, miszerint a megideologizált “hivatás” elképzelésén keresztül párhuzam vonható a házimunka és a kulturális munka közt. Mindez elvezet ahhoz a kérdéshez, hogy mi számít fontos – és megfizetendő! – munkának.

Nyitott kérdés, hogy a kutatási eredmények hogyan válhatnak a zeneipar belső diskurzusának részévé. Vendégünk véleménye szerint a zeneipar dolgozóinak összefogását az individualista gondolkodás és az egyéni reziliencia-diskurzus is akadályozza, a rendszerkritika rovására. Ennek a problémának a része az is, hogy a szexista dalszövegekkel operáló előadók (pl. iróniára hivatkozva) az egyéni befogadóra hárítják a felelősséget, illetve, a kutatás óta még kevesebb szó esik a zeneipar női szereplőinek helyzetéről.

Köszönjük az epizód elkészítésében nyújtott segítséget Vida Tamásnak és a TT Studiónak, Marcsi Bánowitchnak és József Tinn-nek!

Az epizód az MNA – Magyar Női Alap Alapítvány támogatásával készült.

Tetszett? Megosztás

Facebook
Twitter
LinkedIn
X
WhatsApp