Az első, fiatalkorúakkal hivatásosan foglalkozó jogász volt Svájcban. Egy farmon született, tanítóképzőt végzett, majd, családja ellenkezése dacára, jogot tanult Bernben. Az egyetemen került kapcsolatba a politikával és a nőjogi mozgalommal. Egy évet az Egyesült Államokban, Syracuse egyetemén töltött, ott írta és védte meg doktori disszertációját 1951-ben. 1957-ben kapta meg fiatalkorúakkal foglalkozó ügyészi kinevezését Bernben. 1957-68 között a svájci UNESCO bizottság tagja volt. Az Aktionskomitees für das Frauenstimmrecht elnökeként kitartóan közdött a nők választójogáért és a politikában való részvételükért. 60 éves volt, amikor a svájci nők először a szavazóurnákhoz járulhattak. 1972-ben megválasztották a berni Grossrat (Nagytanács) tagjának. 75. születésnapján a nőkért végzett sokévtizedes munkájáért megkapta a Dr. Somazzi Prize elismerést.
Néhány munkája:
Eine kleine Gesch. des Frauenstimmrechts in der Schweiz;
Ist Strafe unbedingt notwendig?;
Das Jugenderziehungsheim als Faktor der sozialen Integration.
