A feminizmust mint társadalmi-politikai mozgalmat és eszmerendszert a női egyenjogúságért és egyenrangúságért vívott küzdelemként, valamint a patriarchális társadalmi berendezkedés kritikájaként és az annak megszüntetésére irányuló igyekezetként határozhatjuk meg. a feminizmus fogalma mindazon igyekezetekre utal, amelyek a nők alárendeltségének a megszüntetésére irányulnak. Noha a feminizmust leggyakrabban mint korunk jelenségét értelmezzük, fontos tudatosítanunk, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség kritikája sokkal régebbre nyúló tӧrténelmi hagyományokkal rendelkezik. ebben a fejezetben arra teszek kísérletet, hogy a régebbi korok feminizmusának és nőmozgalmainak tӧrténetét foglaljam vázlatosan össze. a nők társadalmi alárendeltségét és a férfiuralmat elutasító igyekezeteknek viszonylag hosszú a hagyománya, ez a hagyomány azonban sokáig a „tudatlanság fátyla” mӧgӧtt rejtőzӧtt. Valójában csak a feminizmus má- sodik hulláma megjelenésének időszakában került egyes feminista gondolkodónők és történésznők figyelmének a kӧzéppontjába. amint azt a francia törtészész, pierre Grimal is megjegyzi, „a történészek csak a férfiak történetéről tudnak. Felhasználják azt a kettősséget, hogy sok nyelv ugyanazzal a névvel jelöli az emberi nem képviselőit mint a hímneműeket, és azon a címen, hogy az »emberek« történetét mesélik el, a férjek, fivérek, fiúk és apák történetére szorítkoznak.” A különböző történelmi korszakokban végbement, azóta azonban a feledés homályába merült feminista kezdeményezések feltárására irányuló igyekezet gyakorta a történeti források hiányába ütkӧzik, ami a szervezett nőmozgalom hiányával hozható ӧsszefüggésbe, amely tulajdonképpen csak a 19. század vége felé alakult ki. Korábbi tӧrténelmi korszakokban a nőknek nem volt lehetőségük arra, hogy megismerjék elődeik erőfeszítéseit, s ezekből erőt és inspirációt merítsenek.
