1870

Florence Peshine Eagleton

A női választójogi mozgalom egyik vezére, a nők továbbtanuláshoz való jogának szószólója.  Egyike volt a Rutgers University első női kurátorainak, tagja volt a New Jersey

Beatrice Grimshaw

Jómódú családból származott, magántanárok foglalkoztak vele, majd ír, francia, angol egyetemeken tanult. Szabadúszó újságíró, később 1894 és 1903 között a Social Review szerkesztője volt. 1904-ben a londoni Daily

Maria Montessori

Ő volt az első nő, aki a Római Orvostudományi Egyetemen diplomát szerzett. A tanítás akkor kezdte csak érdekelni, mikor orvosként fogyatékos gyerekekkel foglalkozott. Orvosi képesítésének

Anna Lindhagen

Okleveles ápolónőként a stockholmi szegénygondozó központban gyerekekkel foglakozott 1902-1925 közörr. 1911-1923 között  a szociáldemokrata párt képviselője volt Stockholm városi tanácsában. 1902-ben egyik alapító tagja volt

Helena Rubinstein

Augusta és Horace Rubinstein lengyel kiskereskedő házaspár nyolc lánya közül a legidősebb, Helena, 1870 karácsonyestjén született. Fiatalkoráról keveset tudni, valószínűleg rövid ideig orvosi tanulmányokat folytatott. Apja

Eva Gore-Booth

Költő, drámaíró, szociális munkás, munkásmozgalmár, állatvédő. Az elsőként a brit parlamentbe választott nő Contance (Gore-Booth) Markiewicz – húga, Christabel Pankhurst egyik inspirálója. Esther Roper női

Florence Jaffray Harriman

Apja hajómágnás, férje bankár. Kivételezett helyzetét és kapcsolatait szociális problémák megoldására igyekszik felhasználni, a gyermekmunka felszámolását, a munkásnők helyzetének javítását, a nő szavazati jogát szorgalmazza.

Rahel Hirsch

11 gyermekes zsidó értelmiségi család lánya, tanítóképzőt végzett 1889-ben, néhány évig tanított is, de orvos szeretett volna lenni. Hazájában a nőket akkoriban nem vettek még fel

Clara Immerwahr

Az első nő, aki kémiából doktori címet szerzett Németországban. Kelet-Poroszországi zsidó értelmiségi család lánya, a tanárképző elvégzése után vegyész apja támogatásával engedélyt kapott tanulmányai folytatására

Gabrielle Duchêne

Párizsban született, apja a város főkertésze volt, jómódban nőtt fel. Fiatalon rádöbbent, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben él a dolgozó nők nagy tömege. 1908-ban L’Entraide néven varrónők részére