Leela Dube
Tudományos pályafutása 1960-ban kezdődött a Sagar egyetemen, Madhya Pradeshben. 1975-ben Delhibe költözött. Az 1970-es években az Indian Sociological Society tagjaként nevéhez fűződik a nőkkel foglalkozó
Tudományos pályafutása 1960-ban kezdődött a Sagar egyetemen, Madhya Pradeshben. 1975-ben Delhibe költözött. Az 1970-es években az Indian Sociological Society tagjaként nevéhez fűződik a nőkkel foglalkozó
Svájcban 1971-ben kaptak a nők szavazati jogot, ugyanebben az évben választották be a Nemzeti Tanácsba a családjogra szakosodott, a nők egyenlőségéért küzdő ügyvédet. 1977-ben ő lett
Latin-Amerika egyik legismertebb és legnépszerűbb filmrendezője, az egyetlen nő a szakmában, aki hazájában és külföldön is sikeres volt. 1959-ben megalapította a Teatro Del Globo színházat,
Jogi diplomájának megszerzése után szakszervezeti és polgári jogi ügyekkel foglalkozott. A vietnami háború idején kezdeményezésére jött létre a Women Strike for Peace Movement női békemozgalom.
Regényeiben a nők és gyerekek problémáival, a női szexualitással és a személyes szabadsággal foglalkozik. Néhány műve: Les stances á Sophie (Házasság párizsi módra) – magyarul
Máig az egyetlen nő, aki Barbadoson a főkormányzói tisztséget betöltötte 1990-95 között. Hazájában a nővérképzőt végezte el, majd Torontoban, Edinburghban és New York-ban járt egyetemre.
Volt háztartási alkalmazott, tisztviselő, vezetett mosodát és könyvesboltot, szült nyolc gyereket. Tagja az 1966-ban alakult Freedom Socialist Party-nak. Az utóbbi korai éveinek történetét elmeséli egyik
Barcelonában született, anyja guatemalai zongoraművész, apja argentin diplomata volt. Olaszországban végezte az egyetemet, történelmet, irodalmat tanult. 1940-ben házasságot kötött a guatemalai baloldali politikus Alfonso Solórzanoval
Az első, fiatalkorúakkal hivatásosan foglalkozó jogász volt Svájcban. Egy farmon született, tanítóképzőt végzett, majd, családja ellenkezése dacára, jogot tanult Bernben. Az egyetemen került kapcsolatba a
Nagyapja, Carlos Manuel de Céspedes, “a haza atyja”, kubai nemzeti hős, apja Kuba olaszországi nagykövete, anyja olasz nemesi család leszármazottja volt. Az 1930-as évek elején