1848. júl. 19-20-án tartották meg az amerikai szüfrazsettmozgalom első jelentős megmozdulását, a Seneca Falls-i nőjogi kongresszust. Az eseményt Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton szervezték, akiktől 1840-ben, pusztán női mivoltuknál fogva, megtagadták a részvétel jogát a londoni abolicionista konferencián. A két társadalmi reformer érdeklődése ezután terjedt ki a rabszolgaság mellett a nők helyzetére is –Susan B. Anthony-vel kiegészülve ők alkották a korai amerikai feminizmus nagy hármasát.
A résztvevők a Declaration of Independence (Függetlenségi Nyilatkozat) mintájára megírták a Declaration of Sentiments című kiáltványt, melyben leszögezték a nemek egyenlőségét. Felszólaltak a törvény ellen, mely a feleség vagyonát és fizetését (!) a férj tulajdonába helyezte. Követelték az oktatáshoz, a munkához való egyenlő jogokat, valamint a nők szavazati jogát. Utóbbi kapcsán vita alakult ki, melyet egy férfi támogató, Frederick Douglass beszéde terelt pozitív irányba.
A szavazati jogot végül a fekete férfiak hamarabb megkapták, mint a fehér nők, akiknek az USÁ-ban 1920-ig kellett erre várniuk. Ezt a Seneca Falls-i kongresszusnak mindössze egy (akkor 19 éves) résztvevője érte csak meg.
(Forrás: Susan Osbourne: Feminism A Very Short Introduction)
